Nézze, tanárnő… vagy akárkicsoda, én értem, hogy maga barátságban van ezekkel a nagyfejekkel. Politikusok, költők, megmondók, hű de! Toszkán a lánghazán! Vagy lánghazában… Ne tessék kijavítani, mert nem érdekel! Engem be se engedtek a pszichiátriára, amikor haldoklott anyám. Pedig meglehet, ő is ide-oda kapdosott, rángatta az ápolónőket, kérdezgette, élek-e, ésTovább…

A boldog pillanatokat mosatlan tányéron várják az örömnek gyöngyei, hogy lazán és kéjesen égre dobálva a földön pattogjanak és mámorosan guruljanak szerte szét, rejtőzzenek fiókos szekrény alá, pattanjanak kandalló hamujába, bújjanak nyitott ajtó mögé, vagy játék baba kötényének zsebébe, csak guruljanak szét, hisz ez a dolguk, erre születtek, mit isTovább…

Úgy ünnepelte a város Anyád halálának évfordulóját, hogy újabb bevásárlóhodályt nyitottak, ahol egymást taposták az emberek az akciós áron hirdetett árukért. Pedig egy menedékházat, vagy Művészeti Palotát kellett volna átadni, mert Anyád nem bírta elnézni, hogy nincstelen öregek kódorognak az utcán, a kultúra meg az elfekvőben agonizál. Ő tudta, hogyTovább…

Szédült ifjúság csodásan üres gőgje: csupasz szélben semmi se számít, tett már az is, ki meghalni ügyes, s ölelhet, aki el se jut a vágyig. A külsőből minél többet mutatni, közben a sivárság bentről világít, ricsaj: – meztelenség ámulva ámít: olyan vagyok, mint te! – ezzel mulatni. Szélsebesen vetkőzni aTovább…

Bizalom Most védőháló nélkül csüngök szavadon, mélység nem riaszt. Szuvenír A hűség magad felé tartozás, nekem ajándékba add! Léptek Hiszem, ahány új út, az ember annyiszor tanul meg járni. Hallomásból A lehetetlent nem ismerem, nem egy a baráti körünk. Tagolás Micsoda?! – kérdi a hitetlen. Mi nem az? – kérdezekTovább…

Messzebb kellene lenni attól az állapottól, hogy nem vagy itt. Mondjuk pont egy olyan rendszerben hol a hiány egy ismeretlen, égitestek közti fekete anyag. Elviselhetőbb lenne, mint a nehéz űrruha súlytalanság nélkül. Vagy közelebb jutni, kamrád, pitvarod falán, lüktetni ráncos homloklebenyed körül.   Madárijesztők tavasza Hallgatod a hajnali madárricsajt, benneTovább…

fájdalomfa a múltban gyökerező fájdalomfa még mindig lombosodik nem szárad ki könnyem még keresem minden lehetséges között azt az egyetlen mondatot ami érvényes rám még kerekítem a történetem ne lógjanak ki a szálak még dolgozom az életemen nézzen ki valahogy de egyre több halál van bennem kevesebb lázadás a belenyugvásTovább…

Neked Létó[1], lüktető örömöd eljöveteléig, míg a jóslatok ígérete szerint, fiadat az ezüstíjas, lantpengető Apollón-t világra hozhatod, az előtte és az utána ideje közt kell bolyonganod. Héra[2], a féltékeny istennő üldöz, és éhesen, szomjasan kell vándorolnod, míg ócska csónakodon el nem vetődsz Délosz[3] szigetére, kövek nőtte síkságára, a csupa bozótTovább…

a nem szeretembe már beleírták hogy szeretem csak megerősítésnek került elé a nem egy felmérésben megállapították az önmagukkal folytatott beszélgetés 70%-át hatja át mélyen a destruktivitás és időnként a megrögzött optimisták is sajnálják magukat csak nem hagynak annyi időt az önsajnálatnak mint aki pesszimista ahogy a kudarc a siker előszobájaTovább…

A roppanó gally hangjának városa Town of the Sound of a Twig Breaking Késnek gondoltam az arcukat. Ahogy rám szegezték. És vártak. A vadász olyasvalaki, aki figyel. Prédájára oly kegyetlenül, hogy fegyvert ránt. Elő a kezéből és felnyársalja. Magát.   Szerelemváros Love Town Berohant a lány. Elázott búza. Sárga hajfonat.Tovább…