On:
In: Szépirodalom, Vers

Bálintnak   tudom, mindig zavart, hogy pislogok, amikor fényképeznek, mert vakít a fény és a feltétlen reflexek, sose hittél a véletlenben, pedig maga vagyok az öntudatlan szélvihar, ami anélkül tépi ki a fákat, hogy egy pillanatra eszébe jutna, az útjában állnak, te vagy a szilárd talaj a lábam alatt, sTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

ha jól akasztod fel, nem fújja el a szél, csak meglebegteti, mint résnyire nyitott ablak a függönyt, mindennek a közepét keresem, még annak is, aminek nincs, egy ideig néztem, ahogy becsukódik mögötted az ajtó, a lebbenés, ami kísért, megborzolta a hajam, ez a szerelem, a bizsergés a hámréteg alatt, ésTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

rossz volt a mértékegység, amit adtál, nem tudtam átváltani, elszúrtam az egészet, nem állt össze, csomós maradt, darabos, kezemmel minden alkotóelemét éreztem, odatapadt az ujjaimra, rá és közé, kidobtam az egészet, a két tábla csokit megettem, a süteménynek már úgyse kell, nekem viszont igen, az endorfin az életben maradás legalapvetőbbTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

kérges kezével gombócokat formál, hibátlan és szabályos, generációkon át alakított receptek lapulnak ujjai között, sűrű, ragacsos masszává gyúrt gondolatok főnek a fazékban, nézem, ahogy levet ereszt a pillanat, néha felbuggyan és kipukkan, hallgatjuk az ízek áramlását a sparhelten, arra gondolok, milyen lehetett, amikor nagymamám gyerekként az ő nagymamája mellett álltTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Gumikesztyűt húztunk és a korai szürkület lenge pulóverében felsepertük a maradék nyarat, a kánikulát és a tangapapucsot, a kiázott fürdőruhát és a cseppfoltos napszemüveget, a rojtos rövidnadrágot és a fehér topot, lemostuk a bőrünkre száradt naptejet, elfelejtettük milyen volt, amikor víz érte az arcunkat és szemünket hirtelen, ösztönösen lehunytuk, aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

fekete szandált vettem fel az apokalipszishez, mert édesanyám mindig azt mondta, ki kell öltözni, ha azt akarjuk komolyan vegyenek, arról viszont elképzelése sem volt, hogy mikor a reggeli tömeg lábnyomaiban esetlenül egyensúlyozom, egy próféta az aluljáróban azt rivallja felém, a világvégével isten halott lesz, túl sok idő telik el kétTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

mint csigatészta a felszínen, lassan úszom el a tegnapról megmaradt sárgarépák között, a magára hagyott alapanyagok roppant hálójában hányódom és nagymamámra gondolok, aki fakanállal a kezében gondosan dobott bele minden hűtőben sínylődő zöldséget a fradilevesbe, mert az ő generációja sose hagyja, hogy megfonnyadva, minden egészen tönkremenjen, míg az enyém inkábbTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

nem bírok versemnek hőse lenni első s utolsó gondolatfoszlány névelő és felkiáltójel között mert elhalványulok amint megjelensz minden szó mögött meglapulva settenkedve a színpad közepére lépsz mert TE vagy az omega és az alfa s én semmi e grammatikai tér igazságtalan celluloid hálójában így hát tisztelettel és odaadással megkérlek takarodjTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

meg akartam nézni az időjárást hogy ma végre elinduljak vagy maradjak még egy kicsit veled a zsibongó falak között de nem tettem a kinti utcán csak a felhőket látom ahogy osonnak tovább mint egy ki nem mondott szó a párna alatt te vagy a zaj a fejemben kenyérpirító a csöndTovább…