A 69. lapszámot – öt oldalon –, Hemm Lilianna alkotásai díszítik. Fotó: Hemm Lilianna portréja / Hemm László fotográfiája Amikor felkértek, hogy írjam meg ezt a bemutatkozást, nem igazán tudtam, hol kellene elkezdenem, ezért inkább mindent a legelejéről indítok. A pécsi Mandulafa Waldorf (Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti) IskolábaTovább…
Ott, az autók közt, arra jár az Isten. Igen, ő az. Az a szakállas, ott, kissé elrongyolt ruhában. Látod? A vállát görbén tartja, ezzel is jelezve, hogy megalázza magát. Kéreget, persze. Nincs hol laknia. Van egy titkos helye, egy szűk utca elhagyott szuterénlakása előtt. Oda vackolja be magát éjszakára,Tovább…
Az Isten szeretet. Úgy tudunk vele találkozni, ha találkozunk a szeretettel. Rokon, barát, testvér vagy bárki ismeretlen révén. És aki nem találkozik a szeretettel, mintha nem találkozott volna Istennel. Persze szeretetet adni úgy is lehet, ha valaki nem Isten nevében teszi, attól az még szeretet marad, a mélyén figyelmes szemTovább…
El kell menned hozzá a dolgaidért. Nehezen haladsz, mintha térdig érő vízben próbálnál meg futni, talán felolvadt az északi sark, vagy legalább az az egy tonna fagyasztott hering, amit az ünnepi vacsorára vettetek, de végül sosem ettetek meg együtt, mert egy idő után lelkiismeretfurdalása volt még a gondolattól is, hogyTovább…
Alkonyatok [Twilights] A sötét sötétséget még csak tudjuk kezelni, de a világos sötétség összezavar minket: a nemtudás homálya, a szürke latolgatás, a rejtett és elrejteni kívánt várakozás, a már nem nappal és a még nem éjszaka, a megbetegítő vakügetés, és a fantomok lassan ránk hulló színtelen üledéke. A csónakot megtöltőTovább…
Délutáni étterem. A legtöbben már befejezték az ebédet, csak kávé volt az asztalokon. A leveleit hullató japán juharág a főbejárat felőli kirakatüvegen valójában a büfében látható festmény tökéletes másolata volt. Az ág levelei közül a téli felhős égbolt bukkant elő. Szél fújhatott, a fák ágai szünet nélkül mozogtak. Valójában aTovább…
Meglátod, rendben lesz minden. De addig még lehúzzák néhányszor a bőrödet és besózzák a húsodat. Aztán kiraknak a napra. Szemed csípni fogja hazugságaik füstje. Elbotlasz a széthagyott kacataikban. Minden rendben lesz egyszer. Igaz, addig még hordóban löknek le a hegyről. Törött csontjaidat gúlába rakják. A semmiből messzire jutsz. A mélybőlTovább…
Ha képeslapot kap a lélek, odatűzi egy szemmel jól látható helyre, a vitrinajtó, mint egy szép hajat, lágyan ringatja a tengert. Az ember is csak belül hullámoz, de külsőleg tükörsima, a rövidujjú kék ingéből nem igen látszik ki a szívizma. Pedig rövid az emberi ing és nagyon hosszú a szív,Tovább…
Mi meg… (a szabadság útjai) … egyszerű halandók, elvagyunk valahogy. Elmatat rajtunk az éjszaka, lemeztelenít és egymáshoz présel. Ha nem bírjuk tovább, fülünkbe forró fülolajat öntenek. Ha nem bírjuk tovább, úgy teszünk, mint aki tovább bírja. Ha nem bírjuk tovább, felesküszünk bárkire, és bárki felesküszik ránk. Előhívás Ugyanaz aTovább…
Óceán, rég láttuk egymást, nem tudom, hány ezred éve, nyelved alól a kavicsom kiveszem, hogy beszélj végre. Óceán, dobhártyád alatt a csigatestben gyöngy terem, s kontinensközi kábelek bugyognak sírást szüntelen. Óceán, rézpántos atlasz, csavargőzös, búvárnaszád, szabásminta útvonalak, Atlantisz és robinzonád. Óceán, palackba zárt dzsinn, Örvények, ámbrás alkonyok, Szigetkalózok, csontnyarak, Roncsok,Tovább…