A 70. lapszámot – öt oldalon –, Séd Imre festményei díszítik. Fotó: Séd Imre portréja / Scheithauer Tímea fotográfiája Séd Imre írja önmagáról Racionalitás merev tokjában érett, látványra-, szóra-, életre- érzékeny, érintésre párásodni képes, élő szemüveg vagyok. Formakeretbe öregedett, nem bonyolult, nem csiszolt csak körbevágott síküveg-lencsékkel. A napsugarakat, lángot gyújtani nemTovább…

A szerelem lerombol és fölépít. Kisebbre, szebbre.   A haiku lábam előtt ült egy madár, majd felröppent – Nehezebb lettem.   Civilizáció forgóajtó áll a sivatagban. Aki kikerüli: nincs   Pont szórakozottan másvalaki arcával mosolyodtam el.   Egy ajándék elhárítása Ne adj igazat. Neked túlsokba kerül; nekem meg épp van.Tovább…

Üres szoba A napfény játszik, nem tudom, mi ez, valaki valakitől valamit kitesz, nincsenek válaszok. Az üres szoba, bútor belőle kimenekítve, hogy el- szorul a torok, És jól van ez így. Eltűntél, senki se sejtheti, merre kóborolsz, ha még, s miféle terve van az Istennek veled. Vagy bárki másnak. TétlenkednekTovább…

Elfogy az ember In memoriam Esterházy Péter Töredéknek lenni maga az élet. Úgy gondol rá, ahogy a fű hintázik a szélben. Itt semmi se mozdul. Nevek, arcok törlődnek, vezeklő szürkében a táj. Fekete tollú, fehér madár röptét fi gyeli egyre, mennydörgésből, villámokból, állatok járásából jósol. Feszültségeit nem földeli el azTovább…

Bárki lehet boldog. Bárki lehet boldogtalan. Nem kell hozzá képesítés, engedély, megbízási szerződés. Ismerek rákos beteget, aki boldog. Ismerek börtönlakót, aki boldog. Ismerek komoly fogyatékkal élőt, aki boldog. Ismerek elhagyott, megcsalt embert, aki boldog. Láttam haldoklót, aki boldog volt. A boldogság nem fájdalommentes és nem problémamentes, nem is részvétlen, ésTovább…

Megválaszolhatatlan így tehát, jobb, hogyha meg sem kérdezed, elém tolod a hűlő zöld teát, aztán a cukrot, és kezed az asztalon felejted tétován, valamit készülsz mondani, én szólalok meg hamarább: korán sötétedik már. Valami eltévedt fürj az ablaknak röpül, habár a függönyök behúzva, és járva másnap kint a ház körül,Tovább…

Diletták – részlet – (nem varietas, de laktat) Már így mostanábank orábban lesz késő, bizony, a nyár hajszálába lopván beszökik a vén ősz. Ilyenkor nagyon lelkiállapotba kerül a kósza test, van, hogy az elbizonytalanodásje lensége jön rá egyenest. Az égbolt olyan, mint egy galambszürke öltönynadrág, nem a sliccénél nézve, hanemTovább…

A jelenlegi helyzet a két héttel ezelőtti helyzet. A két héttel ezelőtti helyzet viszont a két héttel azelőtti helyzet. Aki meghal, két hete vagy négy hete halt meg. A mai helyzetről két hét múlva vagy négy hét múlva értesülünk. Két hét múlva derül ki, mi van most. Vagy kétszer kétTovább…

Felsepertük a maradék nyarat. Halomban minden: levél, gondolat. Mi megmaradt: komposzt. Vagy éghető. Kidobható kupac, átléphető. Ősz van: az Időkép ezt hozta ki. A széllelbélelt fákat fosztani, szedni maradék diót, gesztenyét… (A megnyerhető mégis-veszteség.) Csak romlás-bomlás, oszló diadal. Az ember elfelejti, mit akar. Kihull a kézből tárgy és mozdulat. FelsepertükTovább…