„Másfél esztendeje csak feleségemmel foglalkoztam. Andrisra csupán annyi időm jutott, hogy vasárnaponként rövid időre meglátogattam őt az iskolában. Mindig megkérdezett, miért nem jön az anyja, és én nem tudtam kellő válasszal szolgálni.” (A Pokol tornácán) Szerelmes versek egy haldoklóhoz (részletek) (Kikísértem Évát a rózsafák közt…) Kikísértem Évát a rózsafák közt,Tovább…

„Finom, csendes és bensőséges versek ezek; az örök élet harsonásai. Szeretném, ha a közönség ugyanolyan szeretettel fogadná, mint ahogy szerzőik írták őket, az emberek okulására és az Úr dicséretére.” (Faludy György)   Caelius Sedulius (450 körül) Himnusz Krisztus születésére Kelet fényes portáitól napszállti messze földekig magasztalunk, Krisztus Király, akit nékünkTovább…

„A két csavargó. A két otthontalan. Akik mindig keresték a helyet, amelyik befogadja őket, s sosem találták meg. Mindig tovább és tovább kellett menni. Faludy nyolc ország tizenegyszeres állampolgára. És bár Hobo ugyanabban az egy országban, de mégis az otthonát keresve.” XVIII. Kiúszom egy sziklára, 2 Felégettem magam mögött mindenTovább…

„Kanada huszonkét évig szabadságot adott nekem, szellemi szabadságot a szó minden értelmében. Kanadában írhattam verset és prózát, amit csak lelkiismeretem diktált, senki nem szólt bele, senki nem háborgott miatta, és eszembe sem jutott, hogy valaki feljelenthet verseim miatt, mert ilyesmi Kanadában nem létezik.” (A ​Pokol tornácán) Te nem láttad… TeTovább…

„Amíg Máltán éltem, három helyet kedveltem a legjobban. (…) Második kedvenc helyként házam tetőterasza ajánlkozott. Nem annyira nappal, mikor a parti utat és a tengeröblöt is láttam közvetlenül lábam alatt, és távolabb a tengert, hanem éjszaka, amikor matracot hoztam fel, hanyatt feküdtem rajta, és az eget csodáltam. Soha ennyi csillagTovább…

„Ezeket a hosszú üvegházi tartózkodásokat már rögtön Zsuzsa halála után kitaláltam, mikor azon töprengtem, hogy hogyan tovább, mit kell tennem. (…) Menjek szórakozni, hogy Zsuzsát elfelejtsem, mikor nem tudom elfelejteni!?” Elmentél harminc éve Elmentél harminc éve és még mindig szeretlek. Emlékszel csókjaimra már halott ajkadon? Nyolc gyermeket akartunk, de végülTovább…

„A balladák közönségsikerén felbuzdultam és egy, ízléséről ismert pesti kiadó előtt megpendítettem: mit szólna, ha a Villon-verseket kiadásra felajánlanám neki? Az illető «ugyan ki az ördög olvas ma költeményeket, Gyurka?» felkiáltással hárította el tolakodásomat.” (Faludy György)   François Villon balladái Ballada a Senki Fiáról Mint nagy kalap, borult reám aTovább…

Rovatomban egy újabb „időutazásra” csábítom olvasóinkat, ezúttal Faludy György nyomába eredünk, Magyarországról indulva életének főbb helyszíneit – Párizst, Londont, Máltát, Afrikát, az Egyesült Államokat érintve a végleges hazatéréséig – a költő versei, jegyzetei, visszaemlékezései, műfordításai által.                Rencsisovszky Katalin rovatvezető-szerkesztő   Marokkó (részlet) XXXI.Tovább…

„Elmondjam reményeim? Remélem, ez lesz az esztendő, mikor az embereket megszállja a Szentlélek, mindenki magába száll és kibékül. Remélem, hogy a béke éve lesz. (A ​négy évszak) Január (részletek) A harangok elhallgattak, az ünneplők a nagy csöndben az ablakhoz álltak, nézték a havas éjszakát, a múló időre gondoltak, a halottakra,Tovább…

„Ideig-óráig viselhetünk az életben álszakállt és álruhákat, de egy pillanatban lehull rólunk minden jelmez és megmutatkozik a valóság.” (Márai Sándor) Az emberi jellemről A legérdekesebb tünemény, mellyel az emberi életben találkozhatunk, az emberi jellem. Semmi nem olyan érdekes, meglepő, kiszámíthatatlan, mint a folyamat, melynek során egy ember elárulja jellembeli sajátságait.Tovább…