On:
In: Szépirodalom, Vers

(A Valahol a Föld nevű bolygón című készülő verseskötetéből.) A bolygó hangtalan kérdései A Föld nem kiált, hanem kérdez. Finoman, ahogy a talaj rezdül, amikor túl sokat várunk tőle. A csend nem vád, csak következmény. A bolygó kérdései nem nekünk szólnak, hanem rólunk.   A közös légkör A levegő, amelyetTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

„A gyerek tudja az igazságot.” – Ez volt a címe egy híres novellájának, ami persze félig-meddig hazugság volt. Ájszák Zinge (I.B.S.) szürke kalapjában és fekete napszemüvegében egy kicsit olyan volt, mint egy titkosügynök. Pedig csak ő kapott Nobel-díjat a suttogó jiddis mondatokért. Szerette a fügét, a datolyát és a földimogyorót…Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Fogadalom Nem esküszöl sem az égre, sem a földre, sem Jeruzsálemre, sem a saját fejedre. és nem teszel fogadalmat semmi nagy dologra, Ehelyett azt mondod: ígéret helyett mindenben elég a néma szándék Mondd, hová vezet ez?   Szárnyas ember Egy szárnyas embert látok a tetőn, szembogara szép s négyszögletes –Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A messzi múltban In memoriam K. J. Jövünk lefelé a negyedik emeletről a lépcsőházban, nővéremnél halászlére voltunk hivatalosak. Kadmiumsötét halászlére. Keskeny lépcsők, vasárnapi illatok, feketére festett vaskorlátok szegélyezték utunkat. Mintha csak egy minaretből ereszkednénk lefelé: „Az élet álom.” – dünnyögtem magam elé, akárcsak egy Szindbád-féle müezzin, briliánsvörös életvonalával a messziTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Négy szó A hagyomány szerint az angyal miközben bemegy az anyaméhbe befújja az ember lelkét a magzat testébe, majd leírja azt a négy szót, amely a későbbiekben meghatározza a jövevény sorsát. A négy szó nem más, mint négy kérdésre adott válasz. – Fiú legyen vagy lány? – Jólétben vagy szegénységbenTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Holdlakók A félelem és a borzalom bizonyos korszakokban bekúszik az ablakokon. Az emberek ma is gyűlölik egymást, s magányukban ezüstbálványokat csókolgatnak. Idővel az elpusztult városokat újra felépítik, kerteket művelnek, és eszik azok gyümölcseit. A holdlakók a holdon maradnak. Idelent fölszáll a bűze bármilyen gyalázatnak.   Na jó Na jó, feladom.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

FÉNYLŐN A SÖTÉTSÉGEN ÁT Eukleidész szerint „a pont olyan valami, aminek nincs része.” – gondoljunk erre, ha fel akarjuk ismerni valódi természetünket, mert a tudat tiszta és nincsenek megkülönböztető tulajdonságai, költőibb nyelven; csak haladj a térben, mindenről megfeledkezve, fénylőn a sötétségen át, a nádvirágok fehérsége kötöttségek nélkül tűnik elő…  Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ganésa sétálni megy Hát eljött a nagy fordulat, Ganésa sétálni megy a kertek alatt. Csuklóján az óra, akár egy kék karperec, mehet erre is, arra is, a tiszta jelenlétben mindig bölcs marad. Ganésa az ember-elefánt, a Védák írnoka elhárít sok akadályt, de most sétára indult feledve a sok csodát, csakTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Mindenki megy valahová. Az emberek, hajnali fél öttől fél órával éjfél előttig – akár a hangyák – le-föl közlekednek a mozgólépcsőkön. Sokadszor teszem meg az utat a Keletitől a Déli pályaudvarig, közben figyelem az utasokat. Csak mellékesen jegyzem meg, nyilván az egykori geodéta szól ki belőlem, hogy miközben a KeletibőlTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A nagyvárosi tereknek és parkoknak bizonyos értelemben önálló életük van. Jó esetben olyanok, akár az zöld oázisok a városi élet beton-sivatagjaiban, amik pihenésre és felüdülésre adnak lehetőséget a megfáradt és elcsigázott lakosoknak. Ám a történelem viharaiban megeshet az is, hogy ugyanezek a terek és parkok – szinte önmaguk jóságos mivoltábólTovább…