On:
In: Szépirodalom, Vers

Ha tél van, verset olvasok, attól, mint hó, felolvadok. A vers minden jót felidéz, a múlt édes lesz, mint a méz. Ha csendes téli este van, emlékeimnek teste van. Ilyenkor bennem merítőz a forró nyár, a szelíd ősz.   Kiss Ottó író hivatalos oldala: https://www.facebook.com/KissOtto.Official   ©Varga Ágota fotográfiájaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Úri dolga van annak Úri dolga van annak, ki készen kapja önmagát, táncolhat asztalközépen, lobogtathatja haját. Nem kell lemerülni, tervrajzokkal bíbelődni, műszereket kalibrálni ki és be és át, egyeztetni tükörképpel, ilyen-olyan véleménnyel, elvetni és elfogadni s ha a mutató beáll, a déli szélesség nyugati hosszúság megegyezik, csavarokat rögzíteni, sátrat felállítaniTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

addig van remény míg találok a szemedben reszkető fényben egy talpalatnyi mennyországot ilyenkor megállok egész más szemmel látom a világot az ég széle pattog ahogy körülfonják a lángok és a felhők magukra húzzák azt a szép vörös kabátot így úsznak át az estén csillagsorok reszketésén a legfinomabb hajnalok a fákTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ha tél van, verset olvasok, attól, mint hó, felolvadok. A vers minden jót felidéz, a múlt édes lesz, mint a méz. Ha csendes téli este van, emlékeimnek teste van. Ilyenkor bennem merítőz a forró nyár, a szelíd ősz.   Kiss Ottó író hivatalos oldala: https://www.facebook.com/KissOtto.Official   ©Kiefer Béla fotográfiája – Mecsek,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Fekete bársonyfüggöny ma az éjszakai ég. Mögötte a titkok színpada. Milyen darab megy? Tragédia? Komédia? Nonstop előadás. Lelkesek és vonakodók mind ott vannak a castingon. Szerepet visszaadni nem lehet. Esőnap sincs. A színpad forog, s ott vonulnak mind a beválogatottak – vagy a kiválasztottak. Állandó a rendező. A koncepciót csakTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Szobámban ülök, béke, nyugalom, és tavasz van, míg egy napon szembesülök a tényekkel, hogy tőlem néhány száz kilométerre, egy pontosan olyan panelházat bombáznak éppen, mint amilyennek a hetedik emeletén én élek. Lángcsóva csap ki a konyha ablakán, egész emeletek omlanak le, vér, pusztulás, és halál képe ömlik elém a monitorról.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Reggel van Ingerszegények lettek a napok, fotelban ülve csak tompulok. Nem is érdekel most semmi sem, nyugalmam így talán meglelem. Nem gondolok tavaszra, nőre, sem gyorsan múló vén időre. Csak várom, hogy a nyárfa ágon, egy madár nekem fuvolázzon. Szobámban öreg óra ketyeg. – Távol a tapintható hegyek. – NemTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

érezni az elázott őszi avar illatát a tegnap valóságpercei álmosan kószálnak megfáradt lélekgödrök szélein botorkálva míg félszeg napsugarak keresnek árnyékpárokat valahol harang zúg van ahol feneketlen mélyre temetik az ábrándokat érezni a hószagú fagy hideg ujjait rideg csend rejtőzik vasalatlan redőkbe bújva jégcsipkés habfodrokból horgol pelyheket a didergés míg havazásbaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Mi van ma velem? Hiszen semmi különösebb bajom, nem fáj semmim, vagy nem jobban, mint máskor, nem bántott senki, vagy nem jobban, mint máskor, nem vettek el tőlem semmit, az idő sem lehangoló, ha nem is verőfényes, van mit ennem, innom, kit szeretnem. Akkor meg mi ez? Aha, felismerem aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

hommage és kollázs Zelei Miklós írásaiból   világító svájcisapkámban a szférák zenéjét hallgatom de ki gyújtja meg a hattyú cigarettáját az első naív korszak reggelén fehérköpenyben gumicsizmában? a múzsa szabályos időközönként kilövi az első szovjet űrhajóst azt mondja nem úgy van az hogy megállunk vizelni űrruhában valami szárnyas vergődik horograTovább…