On:
In: Szépirodalom

Az 53., novemberi lapszámot – öt oldalon –, Sógor Zsuzsa amatőr festőművész képei díszítik. Sógor Zsuzsa, elkötelezett tanár, a Litera-Túra Művészeti Magazin szerzője, (egykori szerkesztője), akinek művei számos irodalmi online oldalon és antológiában is megjelentek. Első önálló kötete „Helló Bergson!” címmel 2017-ben látott napvilágot. Az absztrakt expresszionista festészet kedvelője, amelyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

(holaha zanzák) „hezitt állok, mást nem tehetek” Egy originál haza-ötlet hiányzott péntek éjszaka. Az égbolt füstös, lomha kotlett, szállongott rím és vérszaga. „Elmentem és megyek haza”, de hogy hová, az fel nem ötlött, fáradt agyam a fellaza memórián át kikönyöklött. A Duna csak folyt és Plaza, folyott le rajta kurd,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ne beszélj nekem az arcodról, mondod, hiszen nagyon jól tudod, hogy neked már arcod sincs, már évek óta csak álarcaid vannak, maszkok, azokkal pedig nem lehet mit kezdeni, menj be a fürdőszobába, próbáld lemosni magadról ezeket a maszkokat, mondod, mindenkinek ez lenne a legjobb, neked magadnak is, mondod, és eztTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

nézd mennyi baj van velem még egy vacak vonatablakot sem tudok lenyitni ismeretlen tájak suhannak velünk az éjszakában fák suhognak a szélben dombok hullámzanak legalább megszagolhatnám a levegőt legalább érinthetném beérném kevéssel is lírázó perceimből látod kiszakít a tudat hogy valamit saját hibámból elveszíthetek egy érzést egy illatot azonosítható benyomásokatTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Délután pont átöltözöm, leveszem a szoknyám és lehúzom a harisnyám, hogy felvegyem a háziruhámat, pont lelépek a szőnyegről a padlóra, amikor egyszer csak megfájdul a hasam. Úgy, mint délelőtt, a nagyszünetben, csak sokkal, de sokkal erősebben. Ilyet eddig még soha nem éreztem. Nem tudok megmozdulni, állok mezítláb a padlón, aztTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Akárhogy is kapálózol: csak a test van, semmi más. Belevesznél vagy kitörnél: mindenképp biztos bukás. Akárhogy is kapálózol: csak lélek van, semmi más. Tested ne akard levetni: tőle nincs feloldozás. Próbálkozhatsz újra s újra. Lélek és test: börtönöd. Mindkettő csak magát fújja – és egyikhez sincs közöd.   *Szabó T.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

1 Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak, ismételte Jézus. 2 Az egyszerű hallgatók bólogattak. A farizeusok és szadduceusok félretették vitáikat, most alkalmi szövetségre hajtották össze okos fejecskéiket, csak úgy csattogott közöttük a félelem, a rosszindulat, az irigység, a maguk iránt érzett aggodalom, akár a viharban kint felejtett zászló.Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ott jön az a fickó, tudom, nehezen bírod a stílusát, meg is értem, ilyen tapadós, hajszolt, kellemetlen, gyerekesen idétlen és kényszeres, viszket a felhám tőle. Mégis szerelmes vagyok belé, ilyen ez a teremtői szakma, nagy az érzelmi megterhelés. Látom őt úgy, ahogy nem látszik, a fájdalmak tonnáival, amiket ki kellettTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Mindenütt babák Jaj, Istenem, mindenütt babák, mondta apa, ez a négy még vetkőzik, az a négy már fürdik, de aztán mindegyiknek külön pizsama kell, mire lefekszünk, reggel lesz, jaj, Istenem, mondta apa, mert most ő vigyáz rám, anya tüntetni ment a nők jogaiért, vagy valami ilyesmi, mondta apa, aztán becsuktaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

El fogsz felejteni. Elbúcsúzhat az arcbőröm az ujjbegyedtől, ahogy az idegszálaid szállítottak valamit belőlem benned, integetek a központi pályaudvaron, az agyadban, és már nem látod, hogy elkezdem pirosra dörzsölni a szemem. El fogsz felejteni. Elfújsz majd egy gyertyát, és egy ideig a vékonyka füstön tűnődsz. Ahogy a viasz visszadermed, nemTovább…