Bálintnak
tudom, mindig zavart, hogy pislogok,
amikor fényképeznek, mert vakít a fény
és a feltétlen reflexek, sose hittél a véletlenben,
pedig maga vagyok az öntudatlan szélvihar,
ami anélkül tépi ki a fákat, hogy egy pillanatra
eszébe jutna, az útjában állnak, te vagy a szilárd talaj
a lábam alatt, s én a levegő körülötted,
ami átfésüli az összetapadt tincseket,
csillog a hófehér melír, ahogy megkap a fény,
és kezdesz olyan lenni, mint egy olasz dzsigoló
eszpresszóval a kezében a helyi presszóban
szürcsöli az olasz életérzést és rám kacsint,
mintha incselkedni akarna velem,
pedig csak pislog, mert tudja, éppen
fényképezem őt magamban.
Első közlés.
Fotó: Seres Rebeka portréja / Gál Vivien fotográfiája
SERES REBEKA 1998-ban született Budapesten. A Károli Gáspár Református Egyetemen végzett magyar szakon és az ELTE-n irodalom- és kultúratudomány mesterszakon. Jelentek meg versei, prózái, tudósításai, kritikái többek között a Szilfa-líra Kávéház, a SZIFONline, a Tempevölgy, a Litera, az Irodalmi Szemle, az Újnautilus, a Nincs online folyóirat oldalán és a Szkholion folyóiratban. A Litera-Túra Művészeti Magazin kreatív szerkesztője és tagja a Fiatal Írók Szövetségének.