Kégl Ildikó: Séta egy ház körül Évek süllyedtek el a sárban, a csillagok nem keresztezték az eget, de a házfalakról leomló sötétség mind az én szoknyámra csurgott. Így lettem fekete, mint a szén, belőlem csak lángra éhes testem világít. Hát most szűkölő vágyamat az éjhez dörzsölöm, nyeregbe szállok, és tüzesTovább…
Még ma is sajgó szívvel emlékszem azokra az iszonyatos lökdösődésekre a vonatokon közvetlenül a háború után, pedig minden utazás, helyesebben minden felszállási kísérlet igazi kínszenvedéssel járt. Elég volt csak a peronról ránézni a közeledő szerelvény körvonalaira, máris tudhatta az ember, mennyire zsúfolt a vonat. Tulajdonképpen szabályos mértani vonalakat kellett volnaTovább…
1945. május 17-én, 80 éve született, és 10 éve hunyt el Fodor Ákos költő – ebből az alkalomból indított havi emlékrovatunk 2025 év végéig közöl versösszeállításokat és más érdekességeket a szerzőtől, a szerzőről, a Litera-Túra Művészeti Magazinban. Ebből adunk most egy kis ízelítőt folyóiratunkban. Rovatvezető: Podonyi Hedvig NYÁRIDŐ TÜKÖRTOJÁSTÜKÖR azTovább…
Haikufüzér Te még nem tudod, s míg félelmed irányít, nem is tudhatod még nem tudhatod, míg el nem veszítesz, mit én már rég tudok nem is láthatod, hisz felhő takarja az éltető napot. Egyszer megtudod. Hulló falevélben is majd én suttogok, mikor a téli erdőt járva alattad a frissTovább…
Jó lenne megváltani valakit! …de legalábbis óvakodni a testem dugattyúiban felgyűlt, több évtizednyi étolajürüléktől. Segítség nélkül kicserélni álmaim elszenesedett kismegszakítóit, és visszafelé áramolni az időben, ütközve végtelen sok önmagammal. Üres szatyromba teli szívem tenni, 183 centiméter lemálló vakolattal. Ruhámat fecskefrakkra cserélni, úgy repülni sejtek és sejtelmek közt, azután tíz percreTovább…
„Élet. Az élet. Hogy van ez, nagy isten…?” (Szép Ernő) Gonosz gyermek az élet, eléd áll, és némán néz rád. Apa, mondja az élet, emelnéd föl, de odébbáll. Csak jön-megy, sose nyugszik, átoson, át a városon. Aludnál, s melléd bújik: árnyékot vet az ágyadon. Könnyű karddal kezében talál rád egyszerTovább…
A második erdő Az ágya feletti képen olyan sűrű erdő, mint egy gyertyákkal telepakolt torta. Ha elkezdeném számolni a fákat, valószínűleg pont addig jutnék, amennyi idős lesz néhány nap múlva, de felesleges lenne ünnepelni, úgysem fogna fel belőle semmit. A nővérek azt mondják, már egy ideje nem beszél, ezért betűtésztávalTovább…
Ahogy egyre mélyebbre merül a búvár, lassan ébred rá, hogy újra nyithatja szemét, a bátorság cukorkájának mindig idő kell, hogy felolvadjon a szájban, de a lehunyt szemet az még nem pattintja fel automatikusan, ha az édes íz már eluralja a nyelvet, mikor a szemek hozzászoknak a sötéthez, vajon a búvár,Tovább…
A fájdalom egy kézzelfogható, fémhideg tárgy. Kitéphetetlen piercing a gyomorfalban. Kagylóban a gyöngy. Véres utat vájsz húsodban a kincsig. Vagy leéghetsz róla. Szögről a fa. Túl fogja élni. Szervetlen. Nem érez. Csak képzelegsz, mikor hozzá beszélsz. Őrült anya elvetélt gyermekéhez. És mégis megszületett ő, aki önmagával volt haláláig vemhes. Hús-vérTovább…
Vad, amit háznál neveltek, olyan vagyok. Természetem átsejlik a paplanon, reggeli kávégőzön, estfűszereken. Elmegyek-megérkezem, közte dzsungel, erdő, vadon. De, amikor megérkezem, tekintetem hal nélküli háló, nyest nélküli csapda, test nélküli sörét. Te vagy a célpont, mikor megérkezem, vadnak a vadon, vadásznak a vad, veled telik meg a háló, a csapda,Tovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.