On:
In: Próza, Szépirodalom

Mindenki megy valahová. Az emberek, hajnali fél öttől fél órával éjfél előttig – akár a hangyák – le-föl közlekednek a mozgólépcsőkön. Sokadszor teszem meg az utat a Keletitől a Déli pályaudvarig, közben figyelem az utasokat. Csak mellékesen jegyzem meg, nyilván az egykori geodéta szól ki belőlem, hogy miközben a KeletibőlTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A nagyvárosi tereknek és parkoknak bizonyos értelemben önálló életük van. Jó esetben olyanok, akár az zöld oázisok a városi élet beton-sivatagjaiban, amik pihenésre és felüdülésre adnak lehetőséget a megfáradt és elcsigázott lakosoknak. Ám a történelem viharaiban megeshet az is, hogy ugyanezek a terek és parkok – szinte önmaguk jóságos mivoltábólTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Janus Pannonius Vannak költők, akiknek lelki alkata valamiért alapból kritikus, ilyen volt a csípős nyelvű pécsi püspök, Janus Pannonius. Szelleme, akár a durva kő, Ferrarában majd Padovában, kellően műveltté és szabaddá csiszolódott. Az utóbbi helyen egyébként négy éven át kánon- és Római jogot hallgatott. Ő volt az, aki mindig kapásbólTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Az első manna íze című készülő kötetből   Visz a hátán Visz a hátán, kanyarog velem a folyó a déli fényárban. Kit érdekel, merre van észak és dél, kelet és nyugat a világban. Érettebb fejjel lélekben olyan lettem, mint Mózes csecsemő korában, aki a Nílus vizén egy buddha nyugalmával aludniTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Most Most látom csak, hogy milyen kicsi vagyok, Te Isten, kik vannak körülöttem! Valahol az éjszakában letépi láncát egy nagy, fekete kutya, és nincs semmi lényegi folytatás…, nem tud harapni, mert hiányzik a foga. Eljövök és megváltalak! – mondja az én megváltóm, aki közelebb van hozzám, mint nyaki ütőerem. ÉnTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A török bolt egy tenyérnyi „Kelet” Budapest szívében, pontosabban egy komplett élelmiszerbolt, ami a józsefvárosi Népszínház negyedben található. Minden van benne, ami szem-szájnak ingere, a zöldségektől a fűszereken át az eredeti török húsárukig. Ha felsorolnám az összes terméket, ami itt a polcokon sorakozik, sohasem érnék a végére. Az első ésTovább…

On:
In: Publicisztika

Kálmán C. György, irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, esztéta életpályájával, műveivel, szakmai méltatásával bizonyára sokan foglalkoznak majd, hiszen gazdag és további feldolgozásra érdemes életművet hagyott maga után. Jelen írásomban mindezeket a témákat nem akarom érinteni. Sokkal inkább egyfajta szubjektív benyomásomat kívánom rögzíteni, mely személye kapcsán felötlik bennem. Egy szinte már közmondássáTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Olvastam valahol, hogy Freud ifjabb éveiben szégyenlős volt, és zavarta, ha fiatal páciense szemben ülve vele az arcába meredt, ezért heverőre fektette a betegeit, ő maga pedig az illető fejéhez telepedett, hogy ne is lehessen látni őt. Ebből aztán a pszichoanalitikusok rítust csináltak: minthogy Freudnál így volt, valószínűleg így aTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

(Gondolatok egy íróról, aki elsősorban ember, aki mer hibázni, és nem sírni felette, hogy Úristen, most mi lesz.) A Kelet és Nyugat közti eszmecsere első, széles körben népszerűvé vált képviselője kétségtelenül a kínai Lin Jü-tang volt. Attól kezdve, hogy 1935-ben a Mi kínaiak című könyvével felkerült a New York TimesTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Hogyan kerül a tájképbe a meztelen nő? Ez a kérdés Szinyei Merse Pál: Pacsirta című 1882-ben készült festménye kapcsán merült fel a korabeli pesti és bécsi kritikusok értetlenkedő cikkeiben. Pedig Szinyei természeti környezetbe illesztett aktja igen átgondolt alkotás. A zöld fűben fekvő női alak egy pacsirtát néz a bárányfelhős kékTovább…