On:
In: Szépirodalom, Vers

vannak véletlen szerelmek jön egy nő aki olthatatlan tüzeket gyújt a szívekben jön egy férfi akinek ölelésétől felenged a fájdalom-abroncsok szorítása könnyűség váltja utak kereszteződnek találkozhattak volna mással máshol de már sohasem válnak el egymástól nincsenek véletlen szerelmek akiket egymásnak rendeltek születésüktől egymás felé mennek a sors kiszámolta a percetTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

az éjszaka villog a szemében ő meg villog az éjszakában más életek közé szorulva mindenkitől elhatárolódik mintha nem lenne köze semmihez mégis egy sötét utcába íródik velük otthon helyett ócska hotelekben lakik az egyedüllét öröméből kifosztva baseball-meccset néz és sört iszik másokkal kívülálló mindenütt a gyengék és a vesztesek közöttTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

mikor saját hajamnál fogva kihúzom magam a rossz érzések és a kellemetlen történetek mocsarából az újrakezdés vágya hajt vagy az újrakezdések elmulasztása nyomaszt de pozitívra váltanám előjelemet megkísérlem gondolataim környezetét tisztán tartani lemosom az indulatok vad színeit a bűnök tapadós emlékét a rossz helyzetekre adott rossz válaszaimat mindent ami sebzettTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

zengett zúgott az utca éjjel csillogott az autók a lámpák az emberek szeme nem találtam a hazám a hang- és fényzavarban de tudtam ott van a sötétben kifosztott megalázott hajléktalan arra vár hogy szóljak itt vagyok hazám akkor majd előlép az árnyékból megvédelek védj meg végigsimít a fejemen amitől újraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

nem lehet a más szemével nem lehet a más szemével a más életéből nézni valamit nem lehet ki-be járni a mások házába nem lehet beszorítani senkit semmit a róla alkotott képünkbe az emberek hallgatnak a tárgyak titkolóznak a tájak elrejtőznek fény vagy ború rejti lényegüket de vannak néha misztikus pillanatokTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

felületesen ítélkezünk nem merünk betekinteni egymás mélységeibe túl mindenen az öregedés sablonjait vetítjük egymásra de az öregedés más vágy-összefoglalás utolsó kihívás és valami megértésféle a lényeg mélye ahogy az alkony égő vöröseiben egyszer hamuvá hűl minden és akkor teljesen más lesz mennyi mindent gondolhatnánk még ugyanerről ha kiszellőztetnénk mondatainkból mindenTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

mindig történik valami mindig történik valami kívül vagy belül gondolataim körforgalmában észre sem veszem csak ha nagyon figyelek semmi nem fontos de minden az az is hogy kettő óra huszonötkor eszembe jutott egy verssor de ki is ment belőle három óra negyvennégykor bevillant az ablakon a nap fáradt délutáni sugaraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

én vagyok én vagyok saját elvárásaimnak az elvárója parancsolóm és végrehajtóm itt velem történik minden felügyelem magam mi lehetne és ami nem lett miért nincs a versben de a létező világ törtrészeiből összerakott vers is valóság nincs más választása ha egyszer van IQ- és EQ-igényesnek szánt szövegekbe álmodom értelmi ésTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

fáradt lángok a szememben – takarékon égő visszafogott lobogás – nem én megyek az időben az idő megy át rajtam tükörbe nézek futólag egy öregasszony visszanéz nem várok semmire és nem tudom hanyadika van ez a kép így nem túl pozitív de míg nem tudjátok mit cipel a láb aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

ballada addig nem halok meg míg nem látom a tengert sokszor elmondta míg végre elmehetett egy hétre a horvát tengerpartra mit láthatott függönyként tengerre hulló horizontot csillagokkal hátukon határtalanba táguló hullámokat vihar színét az égen és a vízen és miről beszéltek kettesben a tengerrel mikor senki nem zavarta őket nehézTovább…