Kálmán C. György, irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, esztéta életpályájával, műveivel, szakmai méltatásával bizonyára sokan foglalkoznak majd, hiszen gazdag és további feldolgozásra érdemes életművet hagyott maga után. Jelen írásomban mindezeket a témákat nem akarom érinteni. Sokkal inkább egyfajta szubjektív benyomásomat kívánom rögzíteni, mely személye kapcsán felötlik bennem. Egy szinte már közmondássáTovább…

szeretném megérteni az emberi oldalát az egésznek az anyag hiábavaló kísérlete hogy lélekkel szellemmel töltse meg önmagát nem selejt nem csak ebben az életében már nem éri el semmilyen értelemben saját kiterjedésének maximumát vagy pillanatnyi elmezavarában ledobja az értelem az erkölcs a lelkiismeret fékjeit elszabadul és magával ránt mindenki mástTovább…

Pilinszky János: Szent lator Törőcsik Marinak Akkorra már belepték a legyek túl az agónián túl a tetanuszon, és messze túl szögeken, sebeken se tárgy, se test nyilvánosan között se ácsorgás (behorpadt szentségtartó), se röpülés barát, barátság mindörökre.   A „teremtő képzelet” sorsa korunkban (részlet) Egy szép napon arra ébredünk, hogyTovább…

„De amennyiben Adynak harminc-negyven jó verse van, úgy azok nem férnek el Berzsenyi öt-hat költeménye mögött, a kuckóban.”(József Attila) Vízió a lápon Ez itt a láp világa. Szürke, Silány, szegény világ. Megülte Az örök köd, mely egyre rémít. A láplakók közt várom én itt Az én szép, fényes reggelem, BúsTovább…

Tisztelt Olvasóink és Alkotóink! 2017. május 5-én indult útjára, immár 4 éves a Litera-Túra folyóirat. Az online periodikában havonta öt oldalon ismert és megismerésre méltó kortárs szerzők alkotásaiból: verseiből, prózáiból, publicisztikáiból olvasható válogatás. A lap merítést nyújt a kortárs kultúra sokszínű világából és csaknem 6 000 olvasó számára jelent értékesTovább…

“Átlagos olvasó vagyok én is, csak fordító is egyben, meg fél életemet irodalommal töltöttem, ráadásul úgy érzem, az író centrális művész.” /Tandori Dezső: Kilobbant sejtcsomók. Virginia Woolf fordítója voltam/ Papp Gábor Zsigmond: Tandori Tandori Dezső: Nehéz dolgok Én gyakran arra gondolok, Írónak lenni nehéz dolog. De író mackójának lenni MégTovább…

Járom a földszagú, sárszagú, csíráktól és madaraktól élénk berlini erdőt, leülök egy padra, bámulom a kivágott nyírfákat, az öreg, csupasz törzsek szelíd fehérsége messze világít a sárból. Tandori Dezsőre gondolok, mint annyiszor, de most kicsit másképp, hiszen tudom: ezt ő már nem nézheti meg újra, a nyolcvanegyedik ismétlést, a kitavaszodásTovább…

Lassanként nyílik a szárnyam Tollait nem fújja szél Apránként enged a vállam Elmúlik egyszer a tél Szobámnak ablaka zárva Lelkemnek röpte arasz Fájdalmak enyhültét várom Elhozza majd a tavasz Nincsen most alkotó kedvem Elfogyott már mosolyom Ablakból ködfelhőt nézek Fák sóhaját hallgatom   ©Nagy Katalin: A lélek erdejeTovább…

Keskeny-nyomtáv a szerelem örökléte hetedéviglen fennmarad a kötött dallam ívén lógó kottafejek a hajnali felütéstől az esti keserves zárlatig nem ismételve a hangokat a mennyei hangsor szótárrá alakul fogalmatlan kifejezhetetlen amikor karodat elkötik mintha hiányozna a kezed az alkarod a párna sík szakadék az ágy fele negyede széttépi az időTovább…

Amikor 1956 elején Sőtér István írót, irodalomtörténészt kinevezték művelődési miniszter- helyettesnek, a két mókamester író, Örkény István és Karinthy Ferenc járták a főváros üzleteit, és mindent kifogásolva azonnal kérték a panaszkönyvet, bejegyzésük alá Sőtér István nevét írták. Elmentek az egyik Tüzép-telepre is, ahol a szén szemrevételezése után rögtön kérték aTovább…