Ötven év, az hat gyerek, az négy unoka, tizenegyszer az élet, az két angyal, akik visszafordultak félúton, nem jutottak el a születés kapujáig, s most mégis velünk futnak, ahogy nemzedékről nemzedékre szállnak az Úr szívének gondolatai, s a lakásban és a kertben gyerekrajzok, homoksütik, kis figurák, gyurmabábuk, plüssök, minatűr életleletekTovább…

Nakadzsima Hideko (1936 –) Ha tavaszra vár, ha fázva fázik, a kő – rá se hederít!   Ivai Kumie (1939 –) Monet képének halványlila színével várom a tavaszt   Mizuhara Súósi (1892 –1981) Kicsi árvácska – nemes egyszerűséggel indul a tavasz   Hoszomi Ajako (1907 –1997) Háziköntösben hétköznapi gondolat –Tovább…

Diletták (részlet) (non scolae sed vitae díszdoboz) Fölfut a vér nap nap után az emberi agyban, mint a borostyán a házak vakolatán, valamint az ablakban. Csak hogy a borostyán nem olyan piros, mint az emberi vér, de ha az őszbe belecsavarodik egyszer, zörög és ösztövér. Látszik a homlokzati agyvérzés, megTovább…

Narkisszosz és Harry Potter egymást nézegetik a tükörben kétfelől. Mióta tart ez így? Kezd kínos lenni a dolog. Egyet kell értenünk Jean Cocteau-val, bizony jobban tennék a tükrök, ha egy kicsit elgondolkodnának, mielőtt oly magától értető közönnyel másolnak le mindent, ami az útjukba akad. De semmi tapintat. Hübelebalázs módján készülTovább…

Mint akinek hagyaték az árnyéka, És gönce, miben utcára léphet, Feslett utazótáska rég emésztett konca, Mint akinek hegekről ismerős A térkép, mit elfeküdt, Kinyúlt bőrként hord magán, És a sérthetetlen élet Aura-ábrándja dugába dőlt, Mint akinek kézzel írt végrendelet a délutánja, És most a saját fogyatékában, Akárha sejtjei koldusa lenne,Tovább…

Parancs János szelíd parancsa Van napi-, belső- és felsőbb parancs, a szó csontmezők fölött átsuhanó káprázata. Nincsenek gyakorlati célok, és nincs menekvés, csak: legyen meg a mindennapi, külön akarata! Másképpen nincs mód, talán így sem, kitörni. Vergődik akár a dolgok mélyén az iszapos homály. Árnyképe annak, amit az az egyTovább…

Írj olyat, amit te magad sem értesz. Mint amikor a körmöd beszakad. Sziszegj. Harapj. Vagy haragudj. De kérdezz. Ne hagyd magad. Írj olyat, amit más ért, de te nem. Seperj szilánkot, szedd össze a port. Hidd el, hogy akad ebben értelem. Sikál. Sikolt. Nem akarhatod megúszni kevéssel. Írd le, ahogyTovább…

Azt mondják, angyallá változott, az ütközés után messzire szállt lufijából pedig a naprendszer tizenharmadik bolygója lett. Akkor is havazott. Azt mondta, a mennyország ilyen lehet. Neked, mint a csizmáról levert hó, úgy olvadt el a hited. A temetés után elvállalsz mindent, ellapátolod a havat, bevásárolsz a szomszédnak, betegeket látogatsz, mindenkivelTovább…

  Épp a hét napjait gyakoroltuk anyámmal, mikor vonat lihegve megállt Szombathelyen. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap… Ma péntek van, és közben diadalmasan bömböl a hangosbemondó: Szombathely állomás! Szombathely állomás! Dühösen felpattantam: ha péntek van, akkor hogy a csudába érkezhettünk meg Szombathelyre? Talán át kéne szállnunk egy másikTovább…

Te fű. Ti kövek. Te homok. Te inda. Ti fák a tűlevelekkel. Te toboz. Te serkenő fűz- csemete, királynői, ahogyan barkásodsz. Mit néztek állhatatos növényi szeméremmel? Rátok ereszkedik nesztelenül az ország. Szent személyesség nyilall a gyökérig. Ezért nem ember égett ott, hanem egy csipkebokor. Nem a csukló- vér buggyan, hanemTovább…