Az ápolónő mondta, hogy majd viberen. Azt mondta az ápolónő, hogy hívja majd viberen, legyen bekapcsolva a kamera, és akkor láthatja az anyját. Mert ő odaviszi a mobilját az anyjához, mármint az ápolónő, a saját mobilját, és majd odatartja az anyja arca elé a mobilt, és akkor így láthatják egymást.Tovább…
Kimegyek a kertbe, az egyik fenyőfát nézem, az ágai végén olyanok a rügyek, mintha kis barna tojások volnának. Egészen közel hajolok hozzájuk, úgy nézem őket, örvényes mintájuk van, kicsit olyanok, mint az ujjlenyomatok. Megfogok egyet, a kezemben marad, lecsúszik a rügyről, mintha egy kis sapka lenne, ráhúzom a mutatóujjam hegyére.Tovább…
Az agybilincsről azt kell tudni, hogy ilyenkor az írónak nem jut eszébe semmi. Semmi, ami érdemes arra, hogy belejuttassa magát az író eszébe. Az író ádázul lapozza a világot; minden elkapott szófoszlányban, hírtöredékben, ajtónyikordulásban egy regényt, vagy ha azt nem is, legalább egy novellát szimatol. Megelégedne egy tárcával is. EgyTovább…
A nagyvárosi tereknek és parkoknak bizonyos értelemben önálló életük van. Jó esetben olyanok, akár az zöld oázisok a városi élet beton-sivatagjaiban, amik pihenésre és felüdülésre adnak lehetőséget a megfáradt és elcsigázott lakosoknak. Ám a történelem viharaiban megeshet az is, hogy ugyanezek a terek és parkok – szinte önmaguk jóságos mivoltábólTovább…
Tomori Elek ott állt a Szabadság-híd tetején, kicsit lihegett az erőlködéstől, amikorra felért. Felpillantott a magasba, a kitárt szárnyú, mozdulatlan turulmadarakra, mintha várhatna tőlük segítséget, aztán lenézett a mélyben hömpölygő Dunára. – Talán inkább az asszonyt kellene ledobnom – dünnyögte keserűen. Határozatlanul ácsorgott a magasban, görcsösen szorítva a hideg vasszerkezetet.Tovább…
A frász tört ki, amikor Mickey Rourke csókolózott a filmvásznon azzal a dauerolt hajú csajjal. Bepánikoltam, menekültem a moziból, mit sem törődve, hány embert kell felállítanom. Elengedtem a fülem mellett a zúgolódó hangokat, nem zavartak a sötétből rám villódzó szempárok, átgázoltam a kinyújtott lábakon, hazáig futottam. Nem ez volt azTovább…
Negyven után két fekete inged legyen. Kell a váltás, gyakran fogsz temetésre járni. Ne vegyél elő se számológépet, se üres lapot. Ne kezdj számolgatni és lineáris egyenleteket felállítani, nem vezet sehova. A valóság azért értékes és azért tragikus is egyben, mert rajta kívül nincs más; olyan, amilyen, ez van, ésTovább…
Egy társasházi kis helyiségben játszódik, a helyszín kopár, mindössze 5 szék van benne, ebből egy csálé, középen egy régi rossz asztal. JÁNOS (59): Lakó, egy egész paksaméta papírt hozott magával GÁBOR (32): Lakó ZSUZSA (52): Lakó, jegyzőkönyvvezető HILDA (29): Lakó, egy mappát szorongat maga előtt. ÉVA (25): Lakó ZSUZSA:Tovább…
Bár bánhatnék én is olyan nagyvonalúan az idővel, mint Molnár Eszter! Ma reggel, ellenfényben tündökölve ismerős mozdulattal kecsesen felém intett egy női sziluett. Mintha csak egy mennyei ikonosztázionról üdvözölt volna egy szent, akinek szentségességét csak a maga mellett vezetett skíró kérdőjelezte meg valamelyest. Más körülmények között biztosan nem nyugszom, amígTovább…
Abban a kisvárosi miliőben, amelyben Amál élt, mindig volt valami elmúlástól való félelem. Már akkor is, amikor még Amál fiatal volt, hisz alig húsz évesen elveszítette vőlegényét egy balesetben és azóta nem hitt a halhatatlanságban. István autója fékezés nélkül csavarodott fel egy fára valahol a Balatonra vezető utak egyikén. AzonnalTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.