On:
In: Szépirodalom, Vers

LOBOG Ha egyszer szerelmes leszek, úgy fogok lobogni, mint a hajam!   ÍGY, NI Apa azt mondta, hogy csak a buta gyerekek fújják tele az arcukat levegővel, meg azt is mondta, hogy én egyáltalán nem vagyok buta gyerek, csak azt nem mondta, hogy akkor én miért fújom tele mindig azTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Mindenütt babák Jaj, Istenem, mindenütt babák, mondta apa, ez a négy még vetkőzik, az a négy már fürdik, de aztán mindegyiknek külön pizsama kell, mire lefekszünk, reggel lesz, jaj, Istenem, mondta apa, mert most ő vigyáz rám, anya tüntetni ment a nők jogaiért, vagy valami ilyesmi, mondta apa, aztán becsuktaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

SZIVÁRVÁNYOS TÓCSA Amikor először láttunk szivárványt, apa azt mondta, ez a jel, hogy Isten újra szövetséget kötött az emberrel. Amikor másodszor láttunk szivárványt, apa azt mondta, hogy ez csak egy olajfolt a tócsa tetején, holnapra felszárítja a nap. Azért mégiscsak jó, hogy fölé hajoltam, mert megláttam benne az arcom, ésTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Apa dalol Apa dalol, lállálá, lallala, ezt hajtogatja folyton, olyan régóta, hogy már nem is tudom, miért kezdtem el a sírást, de folytatom, mert ő is folytatja, hallod, neked dalol apa, hogy megvigasztaljon, mondja közben néha, aztán csak dalol tovább, lállálá, lallala, olyan szép hamisan, hogy hiába akarom, nem tudomTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Szevasz, te nyár, meg jó napot! – köszönt a medve jó nagyot. Szevasz, te szép meg jó idő, de jó: ma nem kell hócipő! Röpíti őt a medvetalp a tó felé, amerre tart. Meg ott a hely, a mézlelő, tehát sietve lépdel ő. Csuporba mézet tölt bele, aztán irány aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ajándék Anya azt mondta, hogy ha meg akarunk ajándékozni valakit, akit szeretünk, akkor olyan dolgot vegyünk neki, aminek mi is örülnénk. Én most focicipőre gyűjtök anyának. * Kilenc verssor Egyszer régen, amikor a nagypapát homlokon csókolta a Múzsa, azonnal írt kilenc verssort, csak mind a kilencet a nagymama gyönyörű szépségéről,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A régi versek égi versek, feltámadnak, mint a holtak. Mese után, elalváskor ők vigyázzák lent az álmod, ők üzennek fel a holdnak: nézzen be a kisszobádba tavasszal és őszi éjjel, hozzon neked könnyű álmot egy szép égi költeménnyel! Gyűjtsél megint gesztenyéket a gyulai óvodánál, és amikor megyünk haza, az égaljaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Lopott levegő Elnézést a hallgatásomért. Azért nem szóltam eddig, mert felfoghatatlan volt számomra a világ. Most megsejtettem lényegét. Mostantól azért hallgatok.   Utolsó harapások Ma kilépek lelked titkos ajtaján: nem vagy velem sem nélkülem gazdag. Széttapos a világ idegrendszere, csak közöny és megszokás igazgat. Állunk csak a jövő gyémántpajzsai előttTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A bátyámnak van egy öccse, aki sajnos pont én vagyok. Ez önmagában is elég nagy baj, de az még nagyobb baj, hogy ez örökre így is marad. Én most még csak tízéves vagyok, ő meg tizenöt, de mire én tizenöt leszek, addigra ő már húsz. Ezt magyarázta el nekem aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Esik a hó, kinézek az ablakon, három madár lépeget a friss havon. Látom őket, háromfelé mennek el, ilyen lesz az, hogyha neked menni kell. Egyik ablak, szárnya is van, másik ajtó, szárnyas ajtó, a harmadik csak ragyog. Világos nincs sötét nélkül, öröm sincsen bánat nélkül, ilyenek az angyalok. Esik aTovább…