Azt hiszem e fülkében van helyjegye ebédem illatának. Szabad ide az Ön koffere mellé helyeznem egynémely gesztusom? Ezeket hirtelen dobáltam össze, amikor eljöttem onnan. Egészen diszkrét lábfej-penetranciám van, ha nem alkalmatlankodom, behúznám az ülés alá. Úgy. Nagyszerű. Itt jobb neki. Nekünk. Látom, dohányosnak tetszik lenni. Ha meg nem sértem, fogyasszonTovább…

Megkeverte a kávét. Forró volt. Egy kevés cukrot és tejet rakott bele, gomolygó, áttetsző ködként kúszott orrába az illat, melyet annyira szeretett. Sok mindent szeretett. És sok mindent nem, bár úgy tűnt számára, egyiknek sincs túl nagy súlya, túl nagy jelentősége. A kávéház teraszán ücsörgött, várta, hogy jobb legyen aTovább…

Bezár a könyvtár, a könyvesbolt becsuk, az ember újat nem vár, ami van, annyi jut. Az új és régi múlt más már, nagyon más, mint egy hegyomlás zúg ránk az új jelen. Azt el se képzelem, az új jövő mi lesz, kevesebb félelem, sikoltás legyez. A régi jövő elmúlt mígTovább…

holdvilág és földvilág együtt forog köztük vagyok fuga én ami összetart és gátat képez ragasztó köztük az amit róluk gondolok számok betűk szülnek új világot feldobott érmeként megcsörrenek az írás mindig felfelé mutat mindig két ünnep közt benne életed házamban minden sarok reped az enyém is egy helyen szoros cipőmTovább…

1 Holdsarló és nem-kalapács le kell menni ég kék ecetjét inni Nap fényszögeivel átveretni holdsarlótól sebesedni létbe hanyatlani mindenné halványulni míg kivirágzik az áttetsző sejtek közül ama fényes Hajnalcsillag 2 és már lent: 3 Csontváry (zen zseni) neve is üzeni levegőoszlopokra fényszögekkel elefántcsont-palotát ácsolt, Napút-ecsettel nem káromkodásból teljes-színskála-katedrálist plen air-ből,Tovább…

Kifejezetten zavar, hogy kérdéseimre nem találok választ. Kifejezetten zavar, hogy úton-útfélen meg nem értettségbe botlok. Kifejezetten zavar, hogy megállt körülöttem a világ, és a következő lépés megtételéhez már nincs késztetés. Kifejezetten zavar, hogy mindez engem kifejezetten zavar. Ellenben ha úgy tekintek ezekre az apró kis tüskékre, mint alig észrevehető, jelentéktelenTovább…

Olvastam valahol, hogy Freud ifjabb éveiben szégyenlős volt, és zavarta, ha fiatal páciense szemben ülve vele az arcába meredt, ezért heverőre fektette a betegeit, ő maga pedig az illető fejéhez telepedett, hogy ne is lehessen látni őt. Ebből aztán a pszichoanalitikusok rítust csináltak: minthogy Freudnál így volt, valószínűleg így aTovább…

A RÉZKILINCS, mint felnagyított pisztolyravasz. Glancolás közben arcom félholdja egyre élesebb, lehet, hogy két fegyvert fényesítek egyszerre. A Napba öltözött fém szinte jéghideg, a hajszálerek, mintha a messzeséget beintegető tűz nyelvei lennének. Teljesen kipirulok. A takarítás a gyilkosok legszebb gesztusa, ahogy a halál negatívjából elő lehet hívni a semmit. ATovább…

Kontra Ágnes képei közé   Látósdit fogunk játszani a testvéremmel. Lehunyom a szemem, a testvérem is lehunyja az övét, a nap felé tartja az arcát, a nap átsüt a szemhéján, át a bőr és rétegein, át az erek falain, át az izmok szövetein, át a sejtek membránjain, át a finomTovább…

Hogyan kerül a tájképbe a meztelen nő? Ez a kérdés Szinyei Merse Pál: Pacsirta című 1882-ben készült festménye kapcsán merült fel a korabeli pesti és bécsi kritikusok értetlenkedő cikkeiben. Pedig Szinyei természeti környezetbe illesztett aktja igen átgondolt alkotás. A zöld fűben fekvő női alak egy pacsirtát néz a bárányfelhős kékTovább…