Az 52., októberi lapszámot – öt oldalon –, Bors Györgyi festőművész képei díszítik. Édesanyja tragikus korai halála meghatározó volt Bors Györgyi életében, mert ezt követően 18 éves koráig állami gondozásban nevelkedett. Az ott töltött évek alatt jött rá, hogy a művészetben leli a legnagyobb örömet. Több évig folytatott grafikai tanulmányokat,Tovább…
Tükörbe néztem. Mióta a Földön vagyok, öregedtem néhány évezredet. Rég megszűnt a lávafolyás, magmává szilárdultak vonásaim. Szám áramlásvonala mentén már repedezik a gránit, a gneisz. Szememből dinoszauruszok haltak ki, s már a kontinensek sem közelednek. Szemgödreimben mészkő és dolomit üledék. Ez már a vég. Arcomon lassan süllyedő, apró szigetekkel tarkítottTovább…
Uram, ki egybekapcsolsz eget és földet, hajnalban és alkonyattájt nem felejted el sámlira állva kicserélni a kiégett égitesteket, ki párosával egybehegeszted az emberfia száját, hogy addig se beszéljenek a világ kárára, hogy teljesen átadva magát ne csak elvenni, markolni akarjon mindkettő, ki forgószelet költöztetsz minden bimbóba, hogy virágba borulva úgyTovább…
SZIVÁRVÁNYOS TÓCSA Amikor először láttunk szivárványt, apa azt mondta, ez a jel, hogy Isten újra szövetséget kötött az emberrel. Amikor másodszor láttunk szivárványt, apa azt mondta, hogy ez csak egy olajfolt a tócsa tetején, holnapra felszárítja a nap. Azért mégiscsak jó, hogy fölé hajoltam, mert megláttam benne az arcom, ésTovább…
Dés Andrásnak Az autóval megálltam a bolt előtt, és gyorsan be akartam rohanni, hogy vegyek egy tejet, de szólt az utolsó szám a CD-lejátszóban, és mozdulatlan ültem, mint ki megérkezett: elrévülve csak vártam, míg lüktetett a dallam, lélekben messze voltam, tág mezőn, ég alatt, pattogó tábortűznél, suttogó vizek partján, ésTovább…
Apám azon a napon kezdett el a hangdobozokon dolgozni, amikor anyám elhagyta. Halála napjáig dolgozott rajtuk, összesen több mint tizenöt évet, amennyire tudom, mást nem is nagyon csinált, a dobozok teljesen kitöltötték az életét. Azt hittem, soha nem fog elkészülni velük, folyton panaszkodott, hogy ami papíron működik, az a valóságbanTovább…
valaki újból és újból visszagondol, valamire, ami megtörtént valaha, valamire, ami mindennapjai része lett, és amit nem tud elfelejteni soha már valaki újból és újból bejárja az utakat, jól ismert otthonok felé jól ismert lépcsőkön kapaszkodik felfelé, fel, egyre feljebb, míg el nem jut valami ismeretlenbe valami ismeretlenbe, ami márTovább…
Szeretem, ha úgy mész el, mintha tényleg elhagynál. A bőröndöd a szekrény tetején veled együtt elmegy, kiüvölti magából saját ürességét, remeg az ismeretlen állat bőre, amit már rég nem visel semmilyen állat, remeg a semmi ruhája. Újra és újra elmész, mintha tényleg elhagynál, és az emléked után a hiányod ésTovább…
Nem születtél lázadónak, de tudtad, hogy aki felismeri a lényeget, nem teheti többé a gyerekek szemei elé a kezét. Három nap éhezés után a te szemed előtt is megjelenik a fekete ló, vagyis inkább egy agancsát vesztett szarvas, nyakán hosszú póráz, amilyet a szökött kutyák viselnek a végén jól látszikTovább…
Teljesen elfeledtem egy barátomat. Vagy nem a barátom volt, csak a jótevőm? Mondatai a múltból kihallatszanak, a nevét és az arcát nem tudom, fölidézni nincs gyengeségem sem erőm. A furcsa az, hogy kedvelem nagyon, volt közöttünk egy intenzív viszony, minek emléke ugyan megmaradt, és a személyiség is, de az ismertetőTovább…