44. lapszámunkat, Búzás Tünde festőművész alkotásai díszítik. Búzás Tünde, 1959-ben született Nagykátán. Iskoláit Várpalotán, Sopronban, Budapesten, Pécsett végezte. Gyerekkora legszebb időszakai a nagykátai nyarak nagymamájánál (még mindig ebből töltekezik) Végzettsége: óvónő, gyógypedagógus- logopédus tanár. Művészetterapeuta képzésen vett részt a Pécsi Tudományegyetem Művészeti karán. Sopronban él. Bükön (Vas megye) dolgozik logopédusként.Tovább…

Rakovszkyt olvasok, ha hinni akarok benne, hogy érdemes. Dehogy érdemes, csak lehet. Lehet, tehát kell. Folyóvíz a csapban, szer a tűben: a szétfolyó, amorf kiterjedés egy pontra szűkülve spriccel át a szövegen, hogy szétáradjon az olvasóban. A konyhában álltam, tizenhatévesen, kidobtam a kukába a csirkenyakat, és megforgattam a ragacsos tányértTovább…

Hó esik, hogy máshogy kezdődhetne vers, este, tél, taplóig ázás, magasan dübörögnek az angyalok, szájukban kék fürdőszobák és szőke samponok, szárnyuk alatt tépett staniclik, hullahó, hullahó, mesebeli álom, kékre fagyott arcomat füstbe bugyolálom, valaha volt bohócom, az rángatta így madzagra járó kezeit, van csörgősipkám: hajamra hó fagy, fejem rázom, eldübörögnekTovább…

A mozdulatot befejezettnek nyilvánítod. A mozdulatot befejezettnek nyilvánítod, mondtad korábban, évekkel ezelőtt, és most megismétled. Befejezett tény a mozdulat, mondtad korábban, és most megismételted, mikéntha befejezett tényt. A mozdulatot befejezettnek nyilvánítottad, befejezettnek a mozdulatot, és mint befejezett tényt említed, emlegeted. Befejezett tény ez a mozdulat, elmúlt üzenet, teszed hozzá, nyugtalanTovább…

A líra-kurzus tanára: Petőcz András költő /A 2020-as őszi félév alkotásai./ Bali Anikó: Foltja a napnak Esemesben írom, olvassátok: Hallgass rám még egyszer oh, ifjúság!* Ha szürkült tükrötök képe átok, és apátok óráján rozsda rág, fénylő ajkatok zamatát veszti, gyöngyfogatokba sötét szú harap, hajatok a tél ezüstre festi, és bőrötökTovább…

Nyomomban az éjszaka. A hold, mint durva kavics ütődik homlokomhoz. A szél spiráljai hajamba csimpaszkodva borzolják a kövek bőrét. Szürke folyosókon a felhők is utánam erednek. Idegeim kihűlt higanyba mártva, testem ízekre tépi és felszívja a várakozás. Megvillan az ég: arcom kivilágított sziklafal. Mozdulataimat pásztázza a csend. A szavak túlfelénTovább…

Istenem, teljes szívemből bánom a bűnöket, amelyekkel az a riherongy szomszédasszonyom megbántott, deszkákat, törött lavórt, sittet haijigál át a kerítésen, direkt uszítja a kutyáját, hogy összecsinálja a kertemet, bosszantásból bömbölteti a zenét, amúgy is mindenféle férfiak járnak hozzá, látom ám én, Uram, mert megélesítetted a tekintetemet, és félrehúztad a függönyömetTovább…

Összefoglaló ” A bátyámnak van egy öccse, aki sajnos pont én vagyok. Ez önmagában is elég nagy baj, de az még nagyobb baj, hogy ez örökre így is marad. ” Két testvér, akikben minden kis- és nagygyerek magára ismer. Öt történet, csupa lelki finomság, gyerek¬fejjel gondolkodás, érzékeny, intelligens poénok. Akárcsak BaranyaiTovább…

Uram, add, hogy ma is rossz idő legyen ma is rejtse köd az ostromlott város sebeit a falakból kilógó vezetékek ne emlékeztessenek minket gazdagon termő indás növényeinkre, amiket kimosott az eső add, hogy a leomló kövekről ne jusson eszünkbe a békében élők szekrényeiben megkeményedő kalácsdarabok add, hogy ne gondoljunk aTovább…

Csak sós szemét. Emberalkotta rossz. Nyoma se az égi világítóknak. Itthagyták a pártatlan csillagok a füst alatt a temetetlen holtat. Vagy félholtat? Még rág a fájdalom, belehasít a fagyott végtagokba, áram üt át dermedt axonokon, talán felérez még némelyik pontja. Összekucorodik a tehetetlen, önmocskában, -bűzében vacogó, csontigseb város a fojtóTovább…