Ajánlás, Szesztai Zsuzsa: Elképzelt idő című verséhez   éjjel a hangod megrezegtetett a kelő nap sugara szikrázik a csigák csillogó nyálán fülledt harmatcsepp kapaszkodik még egy levél fonákján de a napsugár kegyetlenül pásztáz és lesújt a ventilátor lapátja álmosan csapkod cserebogár koktélért csettint kábulok várom az estét egyedül a szúnyogTovább…

Spanyol táncosnőnek hinném, flamenco szoknyás dámának, ha nem a fül-orr-gégész torkából perdülnének ki ezek a szavak: levegővel felfújt középső orrkagyló, egy egyszerű buborék képződés az orrjárat kellős közepén, ami gátolja a légzést, a levegő szabad áramlását, orrdugulást okoz és álmatlan éjszakákat, megfoszt az önfeledt mozgástól, fele annyi levegőt juttat aTovább…

balkáni hegyek közt kóborolt lila virág volt ebédje pocsolyákból hűtötte szomját kerülő úton vándorolt, ráért mögötte Antal és Federico gallyat törtek, kardoztak döglött bombával fociztak egymás nyakába vacogtak éjjel ködtörpék ültek a földeken kazlak közt vidám partizánok mosolygó ellenség mindenütt zamatos volt a kutyák húsa a völgyben pirosan habzott azTovább…

Mindazzal minden lehullt árnyak súlyával átszúrt Szó csupán érted   vedd az időt minden lehullt rád terítem a holnapot nem tudhatjuk elkésett zaj feltép egy sebet „Senki hangja ismét” árnyak súlyával   utolsó fal felé szétvert bánat kocka dobta vágás után megfosztott rejtélyt „szívfonalakba” becsomózva szavakkal ostorozva   árnyak súlyávalTovább…

Csak a csend ül ma itt, vendégként betekint majd a hold est felé nem marad itt soká behajol sok-sok árny, ágyamra rávetül, mint a csend itt megül. Hármacskán így leszünk csend, árny s én heverünk itt.   Nem marad Nagyfeszültségű vezeték-hintáján ül a hold, csupasz jegenyék karmolják az eget. FáradtTovább…

Korán érkezem. Az illendőségből egy kicsit a levetett cipőben hagyok. Nagyon dícsérik ezt a darabot. Volt már hasonló tavaly: asztalfőn karmester, a pultnál asszony, aki szívét ételekbe rejti. Kocognak a kanalak, morzsák peregnek, vad gyűlik torra. Együtt emésztődünk. Szólnak a szájak, mégsem mondanak. Második felvonás: terítés, sötét karikák, székhez feszülőTovább…

rossz volt a mértékegység, amit adtál, nem tudtam átváltani, elszúrtam az egészet, nem állt össze, csomós maradt, darabos, kezemmel minden alkotóelemét éreztem, odatapadt az ujjaimra, rá és közé, kidobtam az egészet, a két tábla csokit megettem, a süteménynek már úgyse kell, nekem viszont igen, az endorfin az életben maradás legalapvetőbbTovább…

Én álltam félre a keskeny hídon. Ki a boldogabb?   Két Kezed Bilincs volt. Szabad lettem Isten tenyerén.   Két Szemed Borostyán Barna méze Szívembe csorog.   Az írók azt érzik, mint mi, csak ők le tudják írni.   Sem Költő, Sem író Nem vagyok, csak Szívem szava szól.  Tovább…

80 éve született, 10 éve hunyt el Fodor Ákos költő – ebből az alkalomból indított havi emlékrovatunk, a Litera-Túra Művészeti Magazinban 2025 év végéig közöl versösszeállításokat és más érdekességeket a szerzőtől, a szerzőről. Rovatvezető: Podonyi Hedvig   ŐSZIDŐ Fodor Ákos verseiből   ŐSZI JEGYZET minden találkozásban szemernyi búcsúzás van  Tovább…

MOTOZÓ a délutáni jégeső itt sátoroz és kárt okoz most csönd csöpög és sár motoz és itt a semmi bársonyoz csak foltra folt és hűlt helyén lám itt riszál e vélemény a sárcipőnyi félelem mi ott se volt de itt terem e vad viharnyi délután így okkupál a nincseken Megjelent:Tovább…