On:
In: Szépirodalom, Vers

Falevél   Fázó falevél zizegve hull a mélybe – bogártakaró * Széttárt ujjai megsimogatják arcod – platánfalevél * Hófehér gyertyák zöld gyertyatartója vagy – gesztenyelevél * Lángban álló fa rajt sok-sok parányi tűz – kis juharlevél * Ezer szempár néz minden ágról rám tekint – szilvafalevél * Mintha üdezöld esőcseppekTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Haiku-szabály Amire kevés a tizenhét szótag, az már nem is fontos.   A fizika és a lélektan találkozása Minek súlya nincs – indulhat a töprengés – eldobhatatlan.   Ünnep elé (2017. okt.21.) …akkor most csak a csend és az eső, a köd, a távolság a gyertyák és a csillagok között,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Haikufüzér   Van, ki feltöri a ládát, mert sóvárog a boldogságra. Benne a kulcsot megkeresi, akkor is, ha lakat zárja. E ládának van párja, benne egy kulccsal, mely hasonmása. Kevesen mernek ily ládát nyitni, kevés, ki megtalálja. Beburkolóznak sokan inkább búskomor mély hallgatásba.   ©Ursprung Zsuzsanna festőművész alkotása   ATovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

egy lakat sem adhat biztonságot önmagad ellen.   *   rés tátong közöttünk te betömnéd én átugranám   *   nem minden szerelem bír dacolni saját súlyával   ©Ursprung Zsuzsanna festőművész alkotása    Az apevák forrása: A Szerző SOÓS GÁBOR Miskolcon élő hegedűművész, tanár. Verset és prózát egyaránt ír. Első versesköteteTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

NAPI SZAKASZ Ha a sziromzat szíve a rózsának, fejét hol hordja? Ha a repülés levegő képessége, nem madáré, mit tud a madár, hogy angyal testvére? Ha nővérem a hetedik napon jogarát fénybe tartja, olvasmányunk a teremtés második hetéről vall.   JELENLÉT Reggelein az ember sejtről sejtre újra felépül. Felépíti újraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Akár a kék Akár a kék. A folttalan, derült. A fény vak tágassága. Nem a szem. Nem éles fény, nem részvét, nem az élés forró, kavargó, folyton újuló sebei, tüze, vergődése: nem. A lélegzet a fatetők felett. Nem-nézve nézni. Tisztán, mint az ég.   Születésnapi vers Leányvári Enikőnek Száll aTovább…

On:
In: Próza, Publicisztika

(részlet) Rajzóra van. A régi iskolámban nem sikerült soha lerajzolni a kockákat meg az almákat meg a diókat. Itt még sokkal nehezebb is a feladat, a rajztanár egy keményített fehér damasztkendőből drapériát formált a gyümölcsöstál mögé. Azt mondja, a fényre figyeljünk, a fényre és az árnyékokra, úgy rajzoljunk, hogy azTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Betűkatona Egy sorminta apró betűit kalligrálom életen át, de hogy révbe érek-e, napi meló s szerencse dolga. Persze hol a rév, ha ma itt, holnap ott, s mi a rév, ha nincs más, csak a sebesen változó holnapok. Nincs dolgom ezzel. Félrecsapom a hold hideg haját, eltépem az emlékekre hurkoltTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Ébredés után egy pillanatig nem tudod, mi az a gravitáció. De aztán szépen lassan sikerül kivenned a félhomályban a kopott berendezési tárgyakat, és eszedbe jut, hogy az idegen csapatok már megint győztek az alexandriai könyvtár leégett és hogy az a férfi már három napja ott van a sziklasírban. És annyiraTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

A tenyér felszíne és a kacsakő közti résben összpontosul a nyugalom. A te szemedben villámok, talán ilyenkor vagy a legszebb, a bal kézfejemben semmi, de nem nevezném hiánynak, próbálom, úgy lógatni, hogy ellensúly legyen, helyben maradjon a szívem, ne akarjon kiugrani. A tengert nem lehet meghódítani egy kacsakővel, és aTovább…