49. lapszámunkat, Szendiszűcs István alkotóművész képei díszítik. Szendiszűcs István, Szendi Szűcs (Szombathely, 1955–) képzőművész. Szombathelyen, Várpalotán és Budapesten tanult. Karrierjét 1973-ban a Vasi Műhely grafikusaként kezdte, majd 1975-től keramikusként, 1980-tól restaurátorként folytatta. Hamarosan budapesti fotósként találta magát. 1987-től szabadfoglalkozású művész, 2004-től üvegfreskók és táblaképek alkotója. 2010-től Szombathely egyik szegénynegyedében él.Tovább…

Tisztelt Olvasóink és Alkotóink! 2017. május 5-én indult útjára, immár 4 éves a Litera-Túra folyóirat. Az online periodikában havonta öt oldalon ismert és megismerésre méltó kortárs szerzők alkotásaiból: verseiből, prózáiból, publicisztikáiból olvasható válogatás. A lap merítést nyújt a kortárs kultúra sokszínű világából és csaknem 6 000 olvasó számára jelent értékesTovább…

Ha tud adni olyan vizet, amitől sosem leszek többé szomjas, akkor ide vele! Nem ismerem a pasast, sose láttam még a kútnál, de ilyen ajánlatot ki utasítana vissza a rekkenő hőségben, amikor minden köntös facsaró víz rajtunk, amikor naponta kell botorkálni a kútra dögnehéz korsókkal, s mire felhúzod a vedret,Tovább…

Négyéves vagyok. Nagymamával gazdaságot építünk. Nehéz munka, sokat kell dolgozni. A szürke vasalópokróc a világ, azt teríttettük a kerekasztalra, ilyenkor egész kicsi kalyiba lesz az asztalból, máskor be szoktam bújni alá, nagyon jó ott kucorogni a szürkeségben, ha az ólomkatona indiánjaimat is beviszem magammal, akkor hatalmas wigwam lesz, belefér azTovább…

A vereség után mindenki elfordult tőlem Kétségbeesésemben elhatároztam, hogy ezentúl rugalmasabban haladok a korral és szemafornak álcázom magam egy kisvárosi vasútállomáson. Azután vasúti fékező lettem, de valaki kérte a bizonyítványt. Máskor mezei nyúl voltam nagy piros szemekkel, de rámtaláltak a vadászok. Nincs több trükköm: marad a való látszat: győztesnek kellTovább…

Messzire utaztam, hogy ne lássam meg, amit nem akartam meglátni, és utazásom alatt mindig azt láttam, ami elől menekültem, minden pillanatban csak azt láttam, amit nem akartam látni, amit nem akartam meglátni egyáltalán. Egyedül voltam az utazásomban, mert egyedül akartam maradni, és mégis velem voltak mindazok, akik mindig is velemTovább…

E szelíd tájban nincs hiba bájban. Messziről halk térzene rémlik, mintha vérzene. Napok sora szomorúra, válik söre keserűre. Hab apad, megmarad kivárás jogán fél korsó hiány. Cseréli savanyú babért zsebeiből a törmelék-babért, kiméricskélni micsoda babra, beváltja mindet savanyú babra. S mivel az ámbár hátjain a legfőképpen elnoházott, s talánesetlegmégsemazt-palástot öltTovább…

Ajándék Anya azt mondta, hogy ha meg akarunk ajándékozni valakit, akit szeretünk, akkor olyan dolgot vegyünk neki, aminek mi is örülnénk. Én most focicipőre gyűjtök anyának. * Kilenc verssor Egyszer régen, amikor a nagypapát homlokon csókolta a Múzsa, azonnal írt kilenc verssort, csak mind a kilencet a nagymama gyönyörű szépségéről,Tovább…

Ár parttalan tér ömlik a szél a lomb szuszog dobog ragyog most cseppfolyós a mérhető locsog a most hunyt szem mögött a lomb mozog forog lobog és kavarog sodor a szél locsog susog kimos a most ahogy a boldog álom old fel hogy ne legyél   Szirom Örökké itt, aTovább…

Amikor közölték a dolgot az anyjával, azt mondta, ne vigyék be hozzá, meg sem akarja nézni. Csak annyit tudtak róla, hogy sosem fog tudni megtanulni beszélni, de a hangok úgy nyüzsögnek a szájában, mint esőgyűjtő hordókban a szúnyoglárvák. Egyébként jó gyerek. Az első pár évben keveset sír, átalussza az éjszakákat.Tovább…