fiatal, egyedülálló, kapcsolatban élő nő keres állást a fővárosban és környékén, nem túl messze a Váci úttól, a buszmegállótól, ami éppen mellette tesz le, könnyen megközelíthető, impozáns irodaépület, csendes környéken, távol a forgalomtól és a turistáktól, érettségivel és mindenre alkalmas bölcsész diplomával rendelkező tanulni szerető és -vágyó ember, aki pénzügyiTovább…
anyánk, a nő szüntelen átváltozás oltalmazó szelíd önfeláldozás áldó imája ős-vétkeinkre megváltó kegyelem gyöngéd feloldozás anyánk, a nő gyöngéd mosoly vetett tiszta ágy könnyű álmodás ráncokból kihajtó hajnalfény-virág gyöngyház-szín finom ragyogás anyánk, a nő vasalt ruháink illata távoli emlék-varázs szerelme örökül hagyott folytatás arany kalászból érlelt áldott új kenyér ünnepiTovább…
„(…) mert erős a szeretet, mint a halál”, sőt! Az olvasó olvasni készült, leült, elkezdte a szöveget. Kényelmetlennek érezné, ha arra kérném, nézzen meg egy rövid, kétperces jelenetet. Az olvasó szabad, el is tekinthet a kérésemtől – ebben az esetben a nagyjából tárgyilagos leírásnak látszó értelmezésemre kénytelen hagyatkozni. Liza, azTovább…
Mondjam el, milyen? Semmilyen. Azt mondod: Meghitt az alkony, Az ősz. Pedig csak fogy Az élet. Hideg És Sötét A csend. „Egy nappal, lásd, Rövidebb az élet.” Élünk-e Előtte még? Nyomorgunk, Küszködünk, Félünk. Apránként Fulladunk. Fogyunk, Mint a fény Meghittnek mondott Őszi alkonyon. Télen a táj Halott. Végtelen sírhant ATovább…
Adoramus A reggeli mosolyt, mert tavaszi mezőre hasonlít – a langyos, reggeli szélben hullámzó fű végigsimít a combokon, fürtökre bontja a hajat az első napfény, az első sóhaj végigzongorázik a bordákon, hálásan nyúlnak az álmos inak, az örökkévalóság határán pihen a kézfej, a térdek egymáson, összesimulva, az Isten teremtette sötétségTovább…
Ha nő volnál, szerelmes lennék beléd. Fűnek-fának mutogatnám a fényképed: látjátok ezt a fekvést, látjátok ezeket a homlokzatokat? És milyen fiatalos, kétszáz évet simán letagadhatna a korából. Ha nő volnál, nyári estéken a Király utcában boroznánk, és ahogy elmerülnék a szemedbe, csak dadogni tudnék: de jó itt… de jó veled…Tovább…
szemhéj alatt hintója bakján saját inasa az utazó kertjében ő a kertész egy szekér keresztülmegy a szántón csizmájából a beszorult rögöt ahol kiszórja organikus a várakozás hányféle tavasz nyílhat e szemhéj alatt hányféle sírás amitől majd ismét rügyezik amitől tovább amitől mégis * nő ajzott világok étke vagy édeni fészekrakóTovább…
Szugita Hiszadzso magasrangú hivatalnok harmadik lánya. 1909-ben hozzáment Szugita Udai (杉田 宇内) festőművészhez, Ogurában éltek Kjúsú szigetén. Költő bátyja, Akahori Gesszen (青堀 月蟾) vezette őt be a haiku-írás rejtelmeibe. 1911-ben született lánya később szintén haiku költő lett Isi Maszako (石 昌子) néven. 1922-ben férjével együtt megkeresztelkedtek, áttértek a katolikus vallásra.Tovább…
NŐ, ERDŐBEN Egy idő után mindegy volt, hogy az egy erdő és hogy láthatnak-e, hogy fehér bőrünk talán már messziről villan a mélyzöld sűrűben, és hogy ezernyi szúnyog zizeg vérbő testünk körül. Mindegy volt. Állami erdő, és mi állampolgárok vagyunk, a miénk is, hát jogalapra helyeztük a hús vágyait egyTovább…