Bárdos László nyersfordítása nyomán
Egy novemberi délután
nézelődsz egy pizzéria teraszán.
Rögtön átjár a hideg,
vénülő csontodig hatol a rideg
meglepődés; milyen kevés a vendég.
Magával ragad az a gondolat;
dervis körül a szél port kavargat,
dervis port, por dervist. Amott
egy nő üldögél, olvas, lapoz,
könyvét épp hogy behajtva
rád néz egy pillanatra,
tekintetében a könyv maradt.
Tetszene, hogy ez a pillanat,
meg az élet egy és ugyanaz;
nyugtázva önmagadba
a villódzást, mi ma
itt
múltat-jelent összevetít.
Köszönöm fordításom közlését. Minden szerzőtársamnak gratulálok!