Katona Zsolt: Gyerekfej

Határozat a Pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség Grádics Imre csillésnek a Mecseki Szénbányák Zobák Bányaüzem II. szinti 3-as keresztvágat nyugati 8-as telepi alapvágatának gumihevederes szállítószalag ledobó csőrénél 1967. évi november hó 27-én 8 óra 12 perckor történt balesete ügyében. Levélszám: 2250/1967. Feladó: Pécsi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, Pécs, József Attila utca 9. Címzett: özv. Grádics Imréné, Sásd, Dózsa György u. 7. Kelt: 1968. január 10. Ügyintéző: Ruppert. Tárgy: Grádics Imre csillés (anyja neve: Pál Julianna) üzemi balesete.

Vica hétéves múlt. A bátyja vigyáz rá, aki tizenegy lesz. Anyukát több, mint két hete délelőtt vitte el a mentő. Rosszul lett. Kórházban van, a Kőszegi néni mondta, amikor hazaértek az iskolából. Senki más nem mondott semmit, a többi felnőtt nem foglalkozik velük. Ahogy eddig sem. Ők ketten nem mernek szólni senkinek. Minden nap bejárnak az iskolába, ott kapnak ebédet. Be vannak fizetve. Apuka sem jött haza aznap délután, ahogy szokott. A hideg miatt reggel otthon hagyta a vattakabátját Pistinek. Mindig azt mondogatta, ha már a kisboltot elvették az elvtársak, legalább kabátot adjanak a melósnak! Vica nem tudta, kik azok az elvtársak.

A baleset a Mecseki Szénbányák Zobák Bányaüzem II. szinti 3-as keresztvágattól nyugatra lévő 8-as telepi alapvágaton üzemeltetett BSz 800 típusú – nagycsille magasságában többsoros fapilléres máglyára helyezett – gumihevederes szállítószalag ledobó csőrénél történt. A gumihevederes szállítószalag a 8-as telepi alapvágat vájvégéig, azaz 76,4 m hosszban volt felszerelve. Az alapvágat végén a gumihevederes szállítószalag feszítőfeje egyrészt jobbról-balról lánccal, a talpgerenda mögötti utolsó TH biztosítóelemhez, másrészt a szállítóhevedert tartó feszítőkötéllel a talpgerendához volt kikötve. A védőburkolattal felszerelt feszítőfej egymás mellé helyezett keményfából készült széldeszkával volt letakarva, melyen a vájvégi munkahelyről jövesztett készlet természetes rézsűvel terült el.

Az első nap nagyon rossz volt. Féltek mindketten a sötétben. Aztán Pisti kihúzta magát, és odaállt a könnyes szemű Vica elé. Azt mondta, hogy nagyon jónak kell lenniük, akkor hazajönnek a szüleik! A részeg Sanyi bácsi hazudik. Nem igaz, hogy Apuka már nem jön vissza soha! Most fogadják meg Vicával, hogy minden nap, iskola után várni fognak rá a búvóhelyükön! Ott van hátul az udvaron, egy füves pincedomb a tetején deszkákból rakott kalyibával. Az lesz a főhadiszállásuk! Vica nem tudta, mi az a főhadiszállás, de felnézett a bátyjára, és megfogta a kezét. Szipogott egyet, és azt monda neki, hogy jó.

A gumihevederes szállítószalag közlőműve, villamos hajtómotorja és ledobócsőre az alapvágat első TH acélszerkezetű biztosító elemével egyvonalban kezdődően jobb oldalon, a talpra helyezett hétsoros gömbfából készített 900 mm magas, 2000 mm széles és 2500 mm hosszú máglyán helyezkedett el. Az alapkeretre szerelt hajtófej és ledobócsőr, illetve visszaterelő és feszítőhenger 1000 mm magasra nyúlt a máglya fölé, egymagasságban az alapjárat bal oldalán a TH biztosíték és 1,5-es vízvezetékkel. Jobb oldalon elhelyezett hajtómotor melletti merevítő szögvas és a talptól mintegy 1500 mm magasan TH acélbiztosító elem között lánc, az acélbiztosítószerkezet és az alapkeret között 900 mm hosszú, 150 mm átmérőjű vízszintesen elhelyezett feszke volt. A 3-as keresztvágat kétvágányú 600 mm nyomtávú vasútján 2,3 köbméteres nagycsillékbe töltötték a szállítószalag útján jövő szenet.

Teltek a napok. Néha havazott, néha nem. Szürke latyakban, fagyban is őrködtek. Ez lett didergős délutáni elfoglaltságuk. Figyeltek, ha fával megrakott lovaskocsi ment az utcán. Ha kerékpározó emberek köszöntek egymásnak. Ha hörgőmotoros teherautóról tojásszén potyogott a jeges aszfaltra. A lakásban fáztak. Pisti összegyűjtött egy vödörnyi szenet, azt ígérte, begyújt, de nem akart meggyulladni a szén a vaskályhában. A fecnikre tépett Népszabadságot okolta. Nem jó gyújtós! Vica megkapta Pistitől Apuka vattakabátját. Ebben őrködött kint. Már el tudta olvasni a kék teherautó oldalán a betűket. TEFU. Vica nem tudta, mi jelent, de magában mondogatta, mint egy szülőkerítő varázsszót.

Meghallgatott tanúk vallomása alapján, nem sokkal a balesetet megelőzően egy gyerekfej nagyságú kő szorult a gumihevederes szállítószalag alsó visszaterelő ága és a 400 mm átmérőjű feszítődob közé. Később csak réselőgéppel tudták onnan eltávolítani. A balra elmozdult hajtófejnél, a talprész ácsolati faanyagai között nem volt leszabott méretű fa, melyet a hajtófej rögzítéséül feszkének használtak volna. A profilacélos hajtófej vázszerkezetének bal alsó részén az „U” profilú alapkeretbe az elfordulástól bemaródás keletkezett, amit a máglyát összefogó csavar feje idézett elől. Jobb oldalon a TH harangprofilú acélgyűrűn kikötésként alkalmazott láncos vonszoló láncszemei épek voltak, azokon megnyúlás, törés, szakadás nem volt. A talpon talált, házilag kovácsolással készített, láncszemes összekötő horogrésze kinyílott. A helyszíni szemle és a tanúk vallomása is azt igazolják, hogy a hajtófej lerögzítése a baleset időszakában nem volt megfelelő.

Karácsony előtt már mindenki szánkózott, csak ők nem. Volt ugyan egy ócska szánkójuk a közös pincében, de nem tágíthattak az őrhelyről. Minél több idő telt el, annál inkább azt gondolták, most már igazán felbukkan Apuka. Pisti szerint balról fog jönni, a Kőszegi néniék felől. Vica meg volt győződve arról, hogy jobbról jön. Úgy, ahogy szokott, a buszmegálló felől. Munkásruhában lesz, barna papírba csomagolt ajándékkal a hóna alatt. Már a kapuból azt szokta kiabálni, hogy „szevasztok pupákok”, és felkapta azt, aki gyorsabb volt. Vica ilyenkor futott, ahogy bírt. Szerette, amikor az Apukája felkapja és megpördül vele. Az olyan, mint a ringlispíl! Vica nem tudta, mi az a ringlispíl, Anyuka mondta ezt egyszer róluk nevetve.

Az üzem II. szintjén feltárt 3-as keresztvágat nyugati 8-as telepi fejtés nagyobb ütemű telepítésére akkor került sor, amikor a bányatűz miatt a fejtési csapatokat kényszerűségből át kellett vezényelni. Így a balesetet megelőző napokban a fejtés dolgozói nem a légvágaton adták be a fát és biztosító anyagokat, hanem az alapvágaton. Az ott kijövesztett készlet elszállítása miatt a már rövidnek bizonyult BSz 800 típusú gumihevederes szállítószalagot november hó 21-én az éjszakai műszakban vájvégig meghosszabbították. A biztosító feszkék hiánya miatt, amikor a szállítószalag feszítőműjébe gyerekfej nagyságú kő került, rántásszerű terhelés lépett fel. A biztosításként alkalmazott lánc összekötő horga a terhelésnek nem tudott ellenállni, kinyílt. A hirtelen felszabadult erő a hajtófej alapkeretének jobb hátsó részére összpontosult, mely már a szállítószalagot tartó acélsodronykötél húzási pontján kívül esett. Ezért a létrejövő nyomaték a hajtófejet kivágta. Ez okozta a balesetet.

Elteltek az ünnepek. Az iskolai szünetben otthon kellett maradniuk. Hamar elfogyott az ennivaló. Egy darabig Pisti üvegeket vitt vissza a Közértbe. Ilyenkor zsíroskenyeret ettek. Az utcáról már vidám trombitálás hallatszott. Anyátok nemsokára hazajöhet, állított be egyik délben Kőszegi néni. Levest hozott nekik. Piros bonyhádi zománcosban. Ideje lesz már – ezt ismételgette –, mert nem hagyott elég pénzt. Aztán adott két buktát is. Vica szerint – aki később fülig lekváros lett –, Apuka jobbról fog érkezni, és mazsolás kuglófot hoz nekik, meg trombitát. Vica nem tudta, mi az a bonyhádi. Biztosan valami nagyon finom.

Grádics Imre és Kovács József csilléseket Szabó Zoltán szakvezető aknász osztotta be gépkezelőnek a 8-as telepi alapvágat szállításához, de nem győződött meg arról, hogy nevezettek rendelkeznek-e gépkezelői vizsgával, vagy részesültek-e gépkezelői oktatásban, továbbá nem jelölt ki közülük gépkezelőt. Nem oktatta ki a beosztott csilléseket kötelmeikre, így Kovács József csillés, a szállítószalag indítása előtt elmulasztotta a kötelező felülvizsgálatot. A mulasztó felelősségre vonására a határozat rendelkező részében tett intézkedéseket kell foganatosítani! (500 Ft. pénzbírság.)

Anyukát végül hazahozta a nagy havazás és a tízórás busz. Csendben jött be az ajtón. Ők még összebújva aludtak két takaró alatt. Fapattogása ébredtek. Anyuka a vaskályha ajtaja előtt térdelt. A konyhaasztalon a táskája, kikandikáló hivatalos papírokkal. Mellette kenyér, tej. Nem mesélte el, mi volt a kórházban. Azt mondta csak, hogy idegösszeroppanás, de ez túl hosszú szó egy hétévesnek. A meleg cukros tej és a kenyércsücsök éppen elég ahhoz, hogy elterelje a figyelmet minden másról. Pisti idáig tartotta magát, most pityergett egy kicsit. Vica nagyon büszke volt a bátyjára, hisz ő maga majd minden éjjel sírt. Titokban. Már nem szégyellte. Vica nem tudta, mi az az idegösszeroppanás, de megfogadta, hogy megdobja egy tojásszénnel, ha még egyszer az Anyukája közelébe megy!

A baleset napján hat órakor kezdődő műszakban a Zobák Bányaüzem II. szint 3-as keresztvágat nyugati 8-as telepi alapvágatán lévő töltőállomás gépeinek kezelésére Szabó Zoltán szakvezető aknász, Grádics Imre és Kovács József csilléseket osztotta be. Ők odaérve megegyeztek egymással, hogy a hidegebb légáramban lévő keresztvágaton a meleg vattaruhával rendelkező Kovács József lesz, míg a szállítószalagon bejövő szén töltését Grádics Imre végzi. Közösen feltakarították az elhullott szénkészletet, majd hat óra harminc perckor elkezdték a csillék töltését. A gumihevederes szállítószalag indulás után csak szakaszosan szállította a szenet, mindössze négy darab 2,3 köbméteres csillét töltöttek meg nyolc óráig. Közben valaki reteszeléssel leállította, majd újraindította a szállítószalagot. Kovács József csillés a vitla kezelőhelyén ülve végezte munkáját. Az ötödik, üres csille töltőgaratig történő előrehúzását befejezve, elkezdték annak töltését. Grádics Imre a ledobófej bal oldalán kissé oldalra állva figyelte a töltést. Ekkor erőteljes csikorgással a ledobófej balfelé elfordult, és őt fejénél fogva a sűrítettlevegős és vízvezetékhez nyomta. Ezt látva, Kovács József csillés a leállító berendezéssel a szállítószalagot üzemen kívül helyezte. A hajtófej „U” profilacélból kialakított szerkezete a felszabaduló erőhatásra hirtelen kivágódott balra. Az előrenyúló ledobócsőr acélszerkezetű szögvasa a kivágódás pillanatában nagy erővel belenyomódott Grádics Imre homlokába, mely azonnali halálát idézte elő.

Vica hatvankét éves múlt. Nem szereti a fedeles fonott kosarat, amiben régi családi fotók, hivatalos papírok és egy napló van. Utálja a határozat, a Bélatelep, a bányász üdülő, és a gyerekfej méretű szavakat, ám imádja a gyerekeket. Még mindig tanít. Télen fázós, de van egy nagyon meleg irhakabátja. Nagy rá. Nem bánja. Panelben lakik a harmadikon. Bátyja özvegye ugyanott, a földszinten. Tartják a kapcsolatot, szeretik egymást, bár a temetőbe nem együtt mennek. A sok családtag nem fér el az autóban. Busszal megy, tízre ér oda. Ha elsétál régi utcájuk felé, a zebránál először jobbra néz. Halkan kimondja, hogy TEFU. Nem adja fel. Vica nem ismeri ezt a szót sem.

 

Illusztráció: Feketeszén / Bestwallpapers

4 hozzászólás

  1. Megrendítő írás, Zsolt! Le a kalappal!

    1. Köszönöm Adél!

  2. Csodálatos írás, köszönöm!

    1. Én is a gondos szerkesztést, nagyon fontos volt!

Comments are closed.