Kicsit megroggyant az ég, szomszédommal az utcán arról beszélgetünk, hogy eső lesz, pedig csak az időjárás által fejezik ki az elemek hangulatukat, péntek délután…az ember vágyakozik a hétvégére (bár én holnap dolgozom), szóval bele tudunk szeretni a szombatba-vasárnapba, így lesznek szeretőink az órák: akiktől majd megszületnek percgyerekeink, az indiánok ilyenkorTovább…
az úgy van, hogy eltelik ennyi vagy annyi idő, aztán az ember egyszerűen megunja az életét, fogai kihullnak, hajában nyáron is őszelő, és valami furcsa szomorúság lepi el két szemét. ül a kertkapuban, térdén kockás takaró, vén ebe néha megnyalja lecsüngő kezét, mosolyában a vándorlás vágya az útravaló, így utoljáraTovább…
A sivatagi hőség elől Janka behúzódott a szobába, ahol még elviselhető ez a megzakkant nyár. Ebéd után szunyókálni volna jó, úgy húzza az ágy mostanában, mintha száz karja lenne. Ellenállni nehéz, hiába próbálkozik olvasással, a könyv kiesik a kezéből, és kábán dől le az ágyra. Ráér, dolgozott eleget az életben.Tovább…
Avatás Megemelem a kalapom előtted Ifjú vándor, ki most rálépett az Ösvényre. Remélem utad majd messzire visz, S színes tájak labirintusában örömödet leled. Lehet betévedsz majd Dante sötét erdejébe, Reményem, beléd vetetett büszkeségem majd elkísér, Hogy az Utam végén átveszed tőlem Elődeim által agyonkoptatott, göcsörtös vándorbotom. * Haikuk virágotTovább…
Vihar előtti Learn to fly Vihar kell, szél kell, hogy repülhessenek a pitypang-virágok Nyár Fekszünk a füvön ketten s nem vesszük észre: ránk esteledett. Nyáreste Tarkón talál egy sietősebb esőcsepp: vihar közeleg. Alkony Kertünk szemérmes: jól belepirult a nap búcsúcsókjába. Vihar előtti Várakozunk mind: tikkadt gyümölcsfák felett dörög már azTovább…
Tartalomjegyzék Asperján György verse Kukorelly Endre prózája Illyés Gyula verse Erdős Virág verse Mesterhaikuk – haikumesterektől Mirtse Zsuzsa prózája Hollósy Korvin Lajos verse T. Ágoston László prózája Nagy Bandó András verse Fata Dani verse Kapui Ágota versei Novák Imre írása Pethes Mária versei Mitat Cibuk verse Kapui Ágota versei TarjániTovább…
Minél régebben nézek a tükörbe, annál kevésbé ismerem,ki onnan rám visszanéz már valahonnan, ahova tart eltündökölve. Szemében rémület, tévedt igézet, mögötte fogynak, rebbennek a tárgyak s mind olyan, mint valami vázlat, ezüstbe merített szirének. Az idő áttetsző , felejt a csöndben, a mélyén visz valaki egy keresztet, talán az,akiTovább…
Pécsre költözök. Vásárolok egy elegáns, régi vágású házat kerttel. Végleg. Végképp. Végleg költözöm. Kellő belmagasság, cserépkályha, bukszusbokrok, cseresznyefa, semmi forgalom, a teraszról majdnem odalátszik a tenger. Valami módon látszik is. Viszont nem lehet belátni. Szinte semmit. És még, mindenekelőtt, a beláthatatlanság előtt, megbeszélem száz barátommal-kollégával-satöbbi, hogy költözzenek ők is Pécsre,Tovább…
Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van nemcsak a puskacsõben, nemcsak a börtönökben, nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó õr szavában, ott zsarnokság van nemcsak a füst-sötéten lobogó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében, nemcsak a bíró hûvös ítéletében: bûnös! ott zsarnokság van nemcsak a katonásan pattogtatott „vigyázz!”-ban, „tûz!”-ben, a dobolásban,Tovább…
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisgömböc. Hát ahogy ment, mendegélt, egyszer csak eszébe jutott, hogy három napja nem evett egy falatot se. Mondták is neki az ismerősei, hogy megállj te kisgömböc, nem lesz ennek jó vége, de a kisgömböc azt felelte, lárifári, merthogy az ő ideálja momentánTovább…