Pilátus blogjából Nem a töviskoszorúról a lándzsáról tenyered–talpad sebeiről se és horpadt mellkasodról is minek kár arra vesztegetni a szót amit vállaltál mikor mosdóvízbe mártani levettem rólad kezem hanem pléhmeztelenséged a szúette fán málló talapzaton már fölemlíteném engedelmeddel árokszéli fenség vénasszonyok megesett szüzek önmagukban hívő hitehagyottak gyámolítója hervadt virágok lábaidnálTovább…
Ararát Le kell mászni erről a hegyről, melyen a Hajó fönnakadt, mert itt ritka a levegő és feszült a hangulat. Az állatok nyugtalanok. A két tigris sóvárogva nézi a birkapárt, ha nem vigyázok, kipusztul a faj, nem lesz több bégetés meg gyapjú, de a legnagyobb probléma mégis az, miként viszemTovább…
sosem tér vissza az a nyár mikor utoljára ölelhettelek arcodon lázrózsák égtek tudatod el-elkalandozott biztosan Krisztussal beszélgetsz gondoltam míg napsugár játszott hajadon feltolul tengernyi emlék számtalan fakó gondolat bár újra mosolyodban fürdő gyermek lehetnék ki pilléket kerget tátikaillatú nyárban fakádban vizet melegítettél a napon hogy örömöt szerezz te házhoz hoztadTovább…
Szombat esti ház Dzsunicsi szan nagyon izgalomba jött, amikor a furcsa házat megemlítettem neki. Ez azért volt különleges esemény, mert az idős japán már évek óta valami katatón állapotban leledzett: nem beszélt, nem járt, csak szó nélkül tűrte, ha etettem, mosdattam. Most viszont egyetlen mondat után visszatért tekintetébe az értelem,Tovább…
Áttetszõ nyilak áttetszõ nyilak lövik magukat a nyárba a strand kékjében barnul egy kisgyerek nem sejti, hogy legszebb szavai elõtt mindig ott lesz a „bárcsak” mit szíve fölé emel hûen – s róla a verset – már mindenki unja azt – és ezt jönnek még nyárnak látszó dolgok mint amikorTovább…
…szita-kötődéssel…. csepp vagyok a tengerben tenger a cseppben hol a honvágy úgy fordul vissza önmagába mint jómagam látlelet és léttalány vakítón félszárnyúan pislant a gyertyaláng is még egyet kíméletlen fókuszú magány nyitott ablaktalan * ..peyotte -papa 66. szülinapi álma.. rózsaszín hínárok selymes ölelése lábaimnál, derekamon mintha sellők hajladoznának köröttem egészenTovább…
Csataterek Harcos! Engedd le az íjat! Bár annyi féreg van itt… Ki velük harcol elveszti tiszta látomásait. A Napot kell, hogy megcélozd, nem az árnyék-hadakat; nem is értik, elhazudják minden egyes szavadat- s hogy rájuk célzol, mit sem ér; ők olyan hajlékonyak, hogy harag barázdálja fel a tiszta homlokodat. Harcos!Tovább…
Egyszerű Néhány percet kunyerál a reggel. Gyűrött paplant húz az álmos éj. Csepegő ködöktől vén az ember. Eltűnik a sápadt holdkaréj. Néhány órát kér a büszke semmi. Kávéba fúlt még egy sötét nyár. Miért kell a száraz ételt enni? Morzsák helyett zsíros este vár? Néhány napot kér a tompa Karma.Tovább…
Rőt muskátli zöld ládában meszelt házfalon. Három szín. A képet tovább nem is árnyalom. Piros a vér, zöld a mező, fehér a halál. Ami a szívből kiveszett rég, vissza nem talál. Fehér felhők zöld föld fölött, vörös ég alatt. Vajon az öröklött vérből még hány csepp maradt? Őszi rózsa, vörösTovább…
Nyáresti éjben alszik a túlpart: távoli, kéklő ormokba olvadt. Csönd tenyerében hallgat a sóhaj, bíboros álom árnyakra fényt varr. Rendez az Isten vágyat és vétket, összerak vérző törtből – egészet. *Első közlésTovább…