Szepesi Jolka versei

Eredeti állapot

Összegömbölyödve alakulnak ki
a szervek, a végtagok az anyaméhben,
a gerinc íve felhúzott íj,
hogy majd természetes vonalát követve
kiegyenesedjen.

Olykor a földi úton megrettenve,
menedéket keres testének, lelkének,
vágyik vissza biztonságba, hogy a
legkisebb felületen érintkezzen a világgal
belegömbölyödik újra önmagába.

Aztán a hamvasztó kemencében
még egy végső kísérletet tesz arra,
hogy a magzati pózba visszatérjen.

 

Utak és elágazások

Az még tisztázandó, hogy akarod-e,
s miért éppen most, miért éppen ide,
az őstengerből, mint egy felpörgetett
animációs filmen, néhány hónap alatt,
a törzsfejlődéstől az egyedfejlődésen
át ép ésszel eljutni ide,
előbb az öntudatlan mozgások és megnyugvások,
a végtagok kalimpálása, a partra jutás
ösztönös vágya, majd az ordítás, aztán
a mosoly mindent megad, mit
egyre tudatosabban akarsz
s alakul a jó meg a rossz különbsége –
kiköpöd vagy lenyeled –
lassan szétválik ez is, mint minden más,
polarizálódik a világ , mikrokozmoszod
megtelik s választhatsz, többet akarsz
vagy elég ennyi is.

 

©ifj. Géczi Lajos alkotása