Szeretném elmondani végre egyszer, mi vagy nekem. – Megcsöndesedtem, nem verekszem többé, várom türelmesen, hogy gazdag terveit betöltse életemmel a szerelem. Fáj a hiány szivemben, restelem, hogy ember így vagyok, hogy lelkemen és testemen a csonkaság sajog – de rendelés ez, jogerős itélet, nem lázadok. Nem lázadok, csak mentem magamat,Tovább…
1. Levegőt venni. Ég árulja. Visszadni, mi megmarad. Levegőt venni. Alleluja. Este recseg. Hajnal hasad. Víz, étel, álom. Ég árulja. Visszaadni, és megmarad. Inni. Működni. Alleluja. Dél, éjfél, szikla, sivatag. Árul, elárul, ad, kap, elvesz. Szív ver. Verejték, vér szakad. Kenyér, bor, élet, étel, áldás. Hisz: működik. Add meg magad.Tovább…
most a csendben úgy van ez találgatjuk hogy mi lesz sehol sem vagy mindenütt széjjelszór vagy összegyűjt addig is ha engedi adjunk műsort őneki hátha attól kedvet kap és fellép ő is itt egy nap majd lesz még itt fesztivál ó-ó lesz még itt egy kiváló fesztivál fesztivál fesztivál leszTovább…
(Sir John, the Hero) – részlet – I. Bőven sütött a nyári nap heve az izzadó juhászfiúra le. Ily hőségben legjobb a naplopás, dologtalan hevert a rest juhász. Ifjú szivében vágyak lángja kél, legel a nyáj a falu szélinél, kérődznek szerteszét, külön-külön, míg ő fekszik hanyatt a zöld füvön. KörülTovább…
Visszatérés a házba Három életem volt, mint a számítógépes játékokban. Míg én odakint járkáltam, a másik kettő mozdulatlanul feküdt otthonomban, nem tettek semmit, csak nőttek, mint a bűntudat, életben kellett tartanom őket, vágni a hajukat, reszelni a körmeik. Ha elutaztam, mindig megkértem valakit, hogy adjon nekik inni és öntözze virágaim.Tovább…
Rémülettől kihűl a lélek, gyakorlat, hogy csak más baja beszédes, merénylet, ha kín bennünk körmöt élez, s arcot formálnak a veszélyek. Hirtelen megnyúlik, holtnál sötétebb lesz az árny és menekülnek a fények. Ha mélázón ül a tekintet, körülményesen vág bele az orvos, és halk szava a létből már feloldoz –Tovább…
vágyak káosza semmi köze a szerelemhez néhány félreérthető szót zár a hangok rácsai közé fülében a kapu némasága húsát éber éj marcangolja szájában őrület íze ereiben a kor csordogál keserűsége átszivárog glóriás holnapjába jaj szívében kő gyomrában föld súlya öklendezik kihányja agya dermedt viasz útját a nap aláaknázza jaj miféleTovább…
Kurva akartam lenni, amíg nem tudtam pontosan, hogy mit csinálnak. „Azok” a Magyar utcában álldogáltak. Öregek voltak, talán mind kiszolgálták már az I. világháborúba induló katonákat. Rettentő kövéren, feszes mackónadrágban ácsorogtak a szuvas fogakhoz hasonló, Magyar utcai házak kapujában. Vártak. Mindig csak vártak. Mást nem is csináltak. Híztak és ácsorogtak.Tovább…
eljutottam hát a valódi egyedüllétbe senkit sem hívok senki nem hív a csend maradt a telefonban végtelenre tágult az idő a tér jól ismert határain belül szokottan telnek a napok mintha mindenkinek fontos dolga lenne – gondolom s tudom ez nem igaz * pár napja aggkorú idős nőtől hallottam: aTovább…
Ha én vagyok a tűzfelügyelő, végigjárom a kolostort, zárok, nyitok, benézek, lesem a szobák sarkait, lappang-e zsarátnok, hüvelyknyi láng, hogy titkon táncba kezdjen. Semmi. Az éj sötét és tűz- telen. A hold fehér négy- szögeiben a föld fenyegetően zöld. Kígyózik fölfelé a fű, lengve nől, hersegve, bokrosan s hirtelen ellepiTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.