Szeretők Mikor kilobbannak az ablakok és lerombolódnak a nappalok, burjánozni kezd az éjszaka bozótja, illata. Ahogy nap oldódik át sötétbe, a sötét is tűnik majd a fénybe, s az árva testek tája, kertje mintha sebet nyelne, öl az ölet, kéz a kezet vágyja, mi külön volt, most ömlik egymásba, sTovább…

mint a padláson kilukadt tágulási tartályból a víz ‘ ‘ ‘ ‘ ‘ ‘ alattomosan szivárog belőlem a kedv mindketten furcsa jeleket hagyunk a tágulási tartály biztosan javítható   A vers első közlésként 2025. decemberében a Litera-Túra Művészeti Magazinban jelent meg.    Fotó: Ulrich Gábor portréja / Magyar Narancs  Tovább…

El akartam hitetni magammal, hogy tehetek valamit. Voltak például titkos fogadásaim, mint hogy ha vissza tudom tartani a lélegzetem addig, amíg kiérünk az alagútból, akkor meggyógyulsz. vagy ha képes vagyok puszta kézzel levenni a tűzről a felforrósodott edényt, akkor majd nem lesznek fájdalmaid. Később imádkozni kezdtem, a végén pedig márTovább…

Árnyéka álmokra vetül Alvó fej egy ölben, mozdulatlan akár egy hegy, csak az a nyálpatak a száj szélén, a csúcs fölött felhők, lapozó kéz és a könyv árnyéka az álmokra vetül, hűsíti az arcot. A kéz néha mást is csinál, belecirógat a hajba, mintha a kisfiú-fejen is találna lapozni valót.Tovább…

Antal Balázsnak   oltalmad alá futok mindent-átható tehetetlenség könyörgésemet ne vesd meg szükségem idején életemből az emlék emlékből az érzés érzésből a kedv elszivárgott árnyékká vált árnyékomat magába égette az út végig velem tartottál mit vársz tőlem hogyan hálálhatnám meg a bizalmadat oltalmazóm gondoskodtál rólam az anyaméhben könnyek nélkül jöttemTovább…

Nem tudni, mit keresett a kertvárosban, elnézett egy táblát, vagy a GPS tréfálta meg, sokan üvöltöttek rá, fulladozva a benzingőztől, mégis zavartalanul hajtott végig a szűk egyirányú utcákon, úgy kanyarodott hol jobbra, hol balra, mint aki pontosan tudja, hova megy, végül egy zsákutcába jutott, ahol értetlenül pöfögött pár percig, majdTovább…

Lehangoló Egyformán tüntet minden évszak, ritka eső hamuval keveredik. Nehezünkre esik a légzés, erőlködik a nyelőcső, egyenruhába öltözik tél és tavasz, szitál a fény, csábításnak semmi nyoma. Habár szemünk láttára vetkőznek bikinire magányos porcelánbabák. Lehangolóan süvítenek jóízű szitkaink, semmi nem segít. Már a szánkat is szellőztetni kéne.   Papírszalvéták KérhettemTovább…

„A gyerek tudja az igazságot.” – Ez volt a címe egy híres novellájának, ami persze félig-meddig hazugság volt. Ájszák Zinge (I.B.S.) szürke kalapjában és fekete napszemüvegében egy kicsit olyan volt, mint egy titkosügynök. Pedig csak ő kapott Nobel-díjat a suttogó jiddis mondatokért. Szerette a fügét, a datolyát és a földimogyorót…Tovább…

Etetés Amíg nem szólunk egymáshoz és csak eteted a galambokat, azt ismétlem, hogy nem halt ki belőled a törődés, csak megszűnt az idő. Ha nincs idő az ég nem varr foltot és megfagy a kapucnimban álló tenger. Egy szelet felvágott vagyok a zsírpapíron, majd kenyérre kerülök ha felemelsz. Szállni próbálokTovább…

Hogy lehetsz ilyen éghez-ragadt, kérdezi gyakran, a földről fölkiáltva, s tűnődik, mi végre folyton ez a féktelen láz, mely naponta háztetők és hegyek fölé emel. Kérdéssel tudnék felelni csak: ha a boldogság egy sóhaj, vajon hogy hat rá a légellenállás, mikor felszállta csúcspontján átesik és zuhanni kezd? Nincs erről seTovább…