On:
In: Próza, Szépirodalom

Még egy sor. Még egy szó. Megtorpanok, pedig a lendületem idáig csak gyorsult töretlen. Az utolsó szó az, amin gondolkodnom kell. Nem jó az „átléptek”. Amikor boldogan elsétálnak, akkor ők is tele vannak energiával, mint én a novella végére. Legyen inkább „könnyedén átemelte Zsuzsát”, és akkor abban a mozdulatban benneTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Menge úr nem volt ismerős a városban, csupán rövid vakációra érkezett. A barokk sétálóutcán egymást érték a kis kávézók. A formára vágott bukszusokkal elválasztott teraszokon, feliratos napernyők alatt azonban alig akadt vendég. Az egyik helyen unottan kevergette a teáját egy idős hölgy, szalmaszállal frissítőt szürcsölt két barátnő, közben ők isTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Magamhoz ölellek, hangosan sírsz. Mindig ez történik, amikor elélvezel. Könyörögsz, hagyjam abba, de igazából mindketten tudjuk, valójában azt akarod, hogy befejezzem. Fejemet a combjaid közé szorítod, bőröd a fülemre simul. Nem hallom a nyögéseid és a sikolyaid, nem tudom megállapítani, hol tartasz a kielégülés felé vezető úton, ezért a testedTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Mostanában egy régi kápolnára gondolok. Az országút mellett állt a füves árokparton, szederfák árnyékában. Kívül sárgára volt festve. Kezét összefogva szelíden állt benne a szobor, Jézus anyja, Mária. Ha szekér ment előtte, a fuvaros megemelte a kalapját. Ilyenkor a köves út pora olyan volt a napfényben, mintha aranyszitán szitálták volnaTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

– Anya, értsd meg, elég! Nem bírom tovább! – jajdultam fel a telefonban, miután negyedórája hallgattam, hogy neki mije fáj. Tudtam, hogy a dereka, háta, meg a gyomra folyamatosan, de már megszoktam. Panaszkodott, mert egyedül élt, kínlódott, mert senki nem maradt meg mellette, mégis nehezen viseltem, hogy nem hall megTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A kasszánál álló, csupa-pattanásos arcú, magas fiatalember végre bepakolta az összes lepittyentett terméket a bevásárlókocsijába. Amint fizetésre kerülne sor, a mögötte álló vásárlók feje felett, szó nélkül tekintgetni kezd az áruház belseje felé, így jelezvén, hogy azt a nőt – alighanem a feleségét – keresi, aki majd fizetni fog. MindTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Hangulatjelentés Az öreg tanár akkor már legalább egy hete a csoporttal tartott. Az orrán vékonykeretes szemüveget viselt, őszes volt és csendes, mint aki nem vár fordulatot az életétől. Hatalmas takaróját a hátára kötözve cipelte, esténként azon aludt, ám egyszer, az indóháznál töltött utolsó éjszakán ránk terítette, de hogy miért, aztTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Tornaóránk lesz, az öltözőben két üres fogas is van, kiválasztom az egyiket, felakasztom rá a tornazsákot, előveszem a zsákból a tornacipőm és a melegítőm. Ez Anya régi melegítője, pont olyan, mint amit a válogatott hordott az olimpián, akkor adta nekem, amikor bevettek az iskolai futóváltóba. Még pont jó rám, csakTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Lakodalomba voltam hivatalos. A sokadik unokatestvér akkor jó a háznál, ha több száz fős a rendezvény. Segíthet a kis létszámú személyzetnek kihordani az ételeket, hogy egyszerre ebédeljen mindenki. A rokonság aztán idővel átrendeződik. A szorosabban vett családi kötelékek asztalkörüliségéből az italfajták vagy zenei ízlés szerinti korcsoportos bontásba. Ez a lakodalomTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Ahol nem volt, ott biztos, hogy ott volt. Senki nem hívta, senki nem emlegette, de mindig ott volt, ahol azt hitték, hogy nincs ott. És aztán…   Sárkány I.   Kihirdették a birodalomban, hogy a sárkány a királylányt akarja. Mit akarja? Követeli! Tehát a sárkány, ezen túl Sárkány Királylányt követelte.Tovább…