On:
In: Próza, Szépirodalom

Bambán bámulom, ahogy egy vándorpoloska sokadik körét rója a házmesternétől kapott krumplifőzelékes fazék peremén egyensúlyozva. Most tétován megfordul, és újabb körbe kezd, az ellenkező irányban. Vajon mi késztette erre? Elhatározása nem tűnik túl szilárdnak, egy negyedkör után ismét irányt vált, aztán újra és újra. Fáradtan fordítom el a fejemet… ATovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Azt hiszem magamról, hogy a múltból érkeztem. Nincs memóriámban semmi sem a közeli időkből, nincs információm, hogy most mi a teendőm. Ténylegesen arra sem emlékszem, hogy ma mit reggeliztem, s arra sem emlékszem, hogy most ki vagyok. Igazából pedig kellene, mert van bennem egy program, egy genetikai program, amely nemTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Nem emlékszem, mikor kezdtek kiabálni bennem a szavak. Kezdetben csak finoman döftek belém párat, aztán mind hangosabban rikoltották azt a két szót, ami aztán minden plakáton, képen, a világ összes eldugott és hivalkodó pontján viszontláttam: kövér vagy. Nem volt okom nem hinni nekik, mert a tükör biztosan nem hazudik. AhogyTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A hosszú se veled, se nélküled kapcsolat végül mindig véget ér? Talán igen, talán nem… Vagy nem idejében ér véget. Tovább tart a kelleténél, mert a remény, hogy jobb lesz, viszi tovább. Aztán mégis mindenkinek elég. És még sincs vége… Vége van, és ismét újra kezdődik. De minek… Egy időTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

A nap besüt a nagyszobába, a perzsaszőnyeg rojtjai olyanok, mint két hosszú, fehér fésű. Állok, a szőnyeget nézem, a mintába szőtt kacskaringós fehér vonalakat. Hallom, hogy megreccsen a padló. Mintha a napfénycsík alatt futna végig a recsegés. Ahogy a hang a szőnyeg széléhez ér, látom, hogy megmozdulnak a perzsaszőnyeg rojtjai.Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Ne erőltessük, ami nem megy, legyintett az olasztanár. Karcsi megkönnyebbülten bólintott. Mi mást tehetett volna? Mire ő megfejti, hogy egy ige hányadik szám, hányadik személy, a többiek már a második vagy a harmadik mondatnál tartanak. Vágtatnak előre, közben csacsognak, trilláznak, csicseregnek, ő pedig közben zavartan hallgat. Na majd az angol.Tovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Valami hideg lehelet szusszan rám, amikor elmegyek a résnyire nyitott ajtó előtt. Lesütöm a szemem, sietek és rettegek, hogy a százas izzó fényét el ne nyelje a kiömlő sötét. Vízbefúlóként kapom el a szomszéd helyiség kilincsét, úgy tűnik épp az utolsó pillanatban, de már kalapálja is a fejembe egy láthatatlanTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

Sohasem mernek igazi rongyot adni. Pedig én így mondtam mindig, egy darab rongyot kérnék, rongyot, bármilyet. Adhattak volna mosogatót is, amiből nem jön ki a zsírszag, akkor se, ha kimossák, vagy felmosót, aminek meg olyan a szaga, mint a kopár és apró udvaron a csirkéknek. Nekem jók lettek volna nedvesenTovább…

On:
In: Próza, Szépirodalom

(avagy: Rejtőző stílusgyakorlat) Schaffhausen herceg, ismert, sikeres profi golfjátékos, civilben Multénia és Unterrettensbach am Rhein felkent uralkodója sportkabriójával szinte hangtalanul suhant a Diamond Eagle golfklub bejárata elé. Az abroncsok már-már selymes surrogással gördültek az aszfalton, a herceg kétsorosan varrt negyvenhatos bőr golfcipője egyetlen apró mozdulatával lépett a fékre, az autóTovább…