vannak véletlen szerelmek jön egy nő aki olthatatlan tüzeket gyújt a szívekben jön egy férfi akinek ölelésétől felenged a fájdalom-abroncsok szorítása könnyűség váltja utak kereszteződnek találkozhattak volna mással máshol de már sohasem válnak el egymástól nincsenek véletlen szerelmek akiket egymásnak rendeltek születésüktől egymás felé mennek a sors kiszámolta a percetTovább…
Jan Tilfeldig időtlenségbe vesző percek óta álldigált a gépterem mosdójában azon a végzetes napon, és nem csinált semmit. Tekintete lecövekelt az évezredes kosztól félvak tükör egyszerű lécrámáján, pontosan ott, ahol a valóságot és a tükörképet elválasztó hajszálvékony képzeletbeli vonalat sejtette, és zsibbadtan megadta magát az érzéseinek. Ha a keretre koncentrált,Tovább…
Én úgy kerültem ebbe az egészbe, egész véletlenül, hogy egyik este Pávelbe botlottam, még kiskorunkban sokat fociztunk együtt, ő szólt, hogy kell az ember… És volt még a dolog anyagi része: márka, arany – nekem véletlenül se került addig ilyesmi a kezembe… Amikor bementünk abba a házba, lehettek ott tizenTovább…
véletlenül beléd szerettem már árulásod sem izgat az elmúlt idő, mint jelenben jóslatfordító szamizdat ha egyedül vagy, úgy igazán visszacsulázik a tükör kiolvadó lelked tavaszán öklendezik a sírgödör *Első közlésTovább…