On:
In: Szépirodalom, Vers

A boldog pillanatokat mosatlan tányéron várják az örömnek gyöngyei, hogy lazán és kéjesen égre dobálva a földön pattogjanak és mámorosan guruljanak szerte szét, rejtőzzenek fiókos szekrény alá, pattanjanak kandalló hamujába, bújjanak nyitott ajtó mögé, vagy játék baba kötényének zsebébe, csak guruljanak szét, hisz ez a dolguk, erre születtek, mit isTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

a korlátba kapaszkodva lemegyek a lépcsőn a kávé illata megcsapja orromat felöltözöm a kutyának a vizet ne felejtsem az ajtót se hagyjam nyitva automatikusan vezetek nem emlékszem hogy jutok el a hatalmas kapuhoz nekifeszülök nyitásához több erő kellene de szerencsére jönnek mások is elnézek mellettük zavarna pőre arcuk a bizonytalanságTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Egy napon lefekszem kertem közepére hagyom, nőjjenek a fák, sokasodjanak a gyomok, túlérett gyümölcsök illatára masírozzanak hangyacsapatok, merészkedjenek elő izgatott pelék, bundájukat fényesítve, paradicsomtövek,  muskátli levelek illatára rajzolják be csigák  a kertet lepjék el a rózsát, liliomot, levendulát, szitakötők, méhek, katicák , üljenek terített asztalhoz s üzenem, hagyjanak helyet aTovább…