On:
In: Szépirodalom, Vers

Önérték(té)vesztés Azt hiszed, már csak egy marék fekete gyöngy a holnap, szemedbe mélyen belopakodik a köd, tested kifosztott erdő, ahol már nem raknak fészket a madarak, már csak önmagad helyettese vagy. Mégis úgy érzed, semmit nem vonsz vissza, vonz valami megmagyarázhatatlan hit. Talán a kimondatlan szavak, talán a képzelet érintése,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

kollázs Tandori Dezső Töredék Hamletnek c. kötetéből úgyis marad mi megmarad őrzöl belőle valamit egy félreeső kopott utca ívét a halott tüskehajú szobrászt gyönyörűséggel megkövezve hogyan lehet létezni mikor igazából nem lehet? egyszerre meglátsz valamit hogy körbe-támaszkodj a félelemben valami nincs most mint a füst futkos a földön ahonnan kivonultamTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

itt éjszaka versek járnak Tandori Dezső köszöntése, csak úgy, és persze kollázs könyvcímeiből (2015)   keletbe fúlt kísértetek meséljetek rólam ha tudtok vigyázz magadra ne törődj velem a zen-lófogadáson hosszú koporsó a medvetalp és a semmi kéz baktatnak együtt az éj felé meghalni késő élni túl korán nem lóverseny aTovább…