Vasárnap (kitekert gondolatok, félálomban) Megint megszokni valaminek a végét, aztán húsklopfolás: mint társadalmilag elfogadott szövetroncsolás, könnyű piskóta, nehéz élet, “ha kisült már…” – ha Kis ült már, keljen fel!, (felröhögök) fel, fel, fel, még feljebb – legfeljebb: kiderül, hogy nincs is feljebb-valóság, de vigyázz, égre lépni tilos!, nem is vinneTovább…