Tagadás Napok óta keresek egy metaforát, egy akkorát, ami teljesen elfedne, ha föléd tartanám. Ha rábukkannék, újra meg újra alá futhatnál, valahányszor nem tűr meg a valóság. De nem sikerül sosem, hol lábujjal lógsz ki, hol karral, hol meg válltól fölfelé egészen, így aztán kilógok én is folyton, ki aTovább…
Egy szuszra Nézem az erkélyről hogyan felesel a széllel néhány szőlőlevél mindenben az engedetlenség a felszökő lázban az állva maradt dominóban magamnak is alig tudok parancsolni néha pedig elértem volna a buszt ha nem azon tűnődök inkább elnyomás-e a ‘nyitott’ szót záró-jelbe tenni. * Elvonulások Kötődéseimből olykor kilopózok, jólesik aTovább…
Elvonulások Kötődéseimből olykor kilopózok, jólesik a szökés, és egyre jobban csinálom, hol egy kedves cetli, hol egy vizes lábnyom marad csak utánam. Gyűjtőknek ez fontos, tudom – évekig őriztem egy nincsnek minden jelét. Ezért mondom: ha vársz, szárítsd fel a lábnyomot, a cetlit hagyd elégni – ha hiányommal nem vagyokTovább…