A minap a klozeten üldögélve (inspiráló környezet: az elmúlás és a „mivé lesz minden” melankóliája a testi-lelki megkönnyebbüléssel ötvözve) részesültem váratlanul amolyan buddhista megvilágosodás-élményben. A fülke csöndjét koppanás törte meg: megtermett poloska szállt le az orrom elé egy száradni kitett és aztán ottfelejtett gumicsizmára. Unalmasan konvex pohos testét esetlenül vonszoltákTovább…

A gyerek leugrott a vonat alsó lépcsőjéről. Megigazította hátizsákját és körülnézett: csak pusztát látott, égett, félig száraz füvet, távolban nagyfeszültségű távvezeték vastraverzeit, a látóhatár peremén egy kisebb facsoportot. Rossz érzése támadt: talán nem itt kellett volna leszállnia? Pedig számolta az állomásokat − lehet, hogy eltévesztette? Vissza akart kapaszkodni a peronra,Tovább…