On:
In: Szépirodalom, Vers

Elkeveredni a röggel. Örök időkre, emlék nélkül. Megölelni végre a semmit. A lelkem olyan könnyen békül. Nem álmodik a por. A rothadó hús bűzlik, ezért kell rá a vastag föld, amíg csontvázzá enyészik. Föld felett pedig a feledés. Pókhálóval fedett emlékezet, és kit érdekel akkor már a jelen, bárhogy ítélkezett.Tovább…