On:
In: Szépirodalom, Vers

Nagymamánál egy mesebeli, matrózinges, szemét rebegtető kacsa tartotta a fali lámpát, a lámpaernyő meg sikkes esernyőt mintázott. Nagymama időről időre megkért, hogy fésüljem ki a szőnyeg rojtjait, ha esetleg kócosak volnának (erről magam gondoskodtam). A falra naptárból kitépett képet ragasztott, irdatlan hómezőben egy rozzant házikó állt rajta, ablakáig ért aTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

és ketten. vagyunk sötétbarnán ölelkező szemeinkben Áradó lustabarna örömben, pupilládba szorul a tágas pillanat! Vele mozdul a világ, vele mozdulok én is – fekete cseppje fickándoz : összeszűkül, kitágul újra! Megmerülök. Bársonybarna tükörtó közepén a mélység Medrünkben lágyan fürdőzik a meztelen, parttalan meleg. lassan készül, fészkelődik, hangolódik rám, színesül aTovább…