sovány örömökből falatozik csillámos álmokat porol a szív igazát csúfolja a kikelet félárnyékban tenget a sorsom napra nem enged perc hajt előre az órában forog a fáradt év a terhem alatt tántorog: az árulás bélyegét viselik az elemek – nélkülem is lesznek – a pillantásomat nélkülöző folyók a tenger feléTovább…
a csendbe kél a ma halvány virága illedelmesen bizonytalan meddig ér az árnyék hol lucskos lábai széttapossák a tegnap elejtett feledést tósima tükrén levegő után kapó pillanatként bukkan föl egy-egy szó reményt öklendezve keresi a partot hol a süppedős homokban lábát megvethetné míg tehetetlenül szemléli ahogy egyenként kiperegnek alóla aTovább…
Tiszta hangodon Tiszta hangodon életre kelnek a hasonlatok, lüktetnek A szópillanatok, az álmok szárnyán szőtt képek simogatnak. Kibontott gondolat tüzet vet, és hallani a fű hogyan nő 1, Átmos a messzeség, átkarol a Teremtő. Kilépünk a mából, s Csapdosó jelenünket hunyt szemmel a foghatatlan éjbe zárjuk. Bordáinkon át, szívünkig fújTovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.