On:
In: Szépirodalom, Vers

kékre verik ujjukat a bokrok az extázisos dobolásban eldönthetetlen melyik kislánykori nyaramból száll ide ez a kámforillatú csend és mintha nagyapám Munkástól reszelős hangján szólnának az összedörgölődző ágak: Violám tölts egy kis diólikőrt * képtelenség meghatározni hogy egy éhes macskakölyök vagy egy legyektől felzavart csecsemő nyekereg a szomszéd kertben deTovább…