Rovatunkban, Posta Marianna szemezget, Lackfi János József Attila- és Prima Primissima-díjas író, költő kreatívírás kurzusán született írásokból, a kurzus Szóbanforgó című oldalán közzétett alkotásokból.
2025. ŐSZ
Kálmán Viktor
CSAK LASSAN, OKOSAN
Ma megpróbáljuk. Mi több, megvalósítjuk! Nincs kecmec, nincs apelláta. Apám, a Makacs Retró Ideggyógyász (MRI) jókedélyűen leül velem sörözni a konyhában. Nem sejti, mire készülök. Hagyok neki időt, oldódjon, töltekezzen, érezze magát biztonságban. Szüksége lesz rá, a mai diszciplináris edukáció komolyan igénybe fog venni mindkettőnket. A második korsónál aztán a zsebembe nyúlok, előveszem a telefonomat, és jelentőségteljes, kimért mozdulattal az asztalra helyezem.
Felnézek, és megrökönyödve látom, hogy a nagyméltóságú MRI elsápad, és egész testében reszketni kezd. Aztán barátságosan rám nevet. Gondolatban ráförmedek, tisztelt doktor úr, ez az ironikus infantilizmus nem helyénvaló eme komoly helyzetben. Nagy levegőt veszek, és belekezdek:
– Most pedig megismerkedünk a Smartphone mobilnetes, illetve Wi-Fi-alapú applikációinak kezelésével.
– Figyelek! – mondja.
Nocsak. Máris hatott a sör.
– Ez itt pont úgy működik, mint az asztali gépen, ebbe a sávba beírod, amit…– kezdek bele a mondókámba, de félbeszakít:
– Ismerem a guglit.
Megdicsérem, de most magasabb szintre kellene lépnünk, magyarázok hát tovább. A zenei alkalmazásoknál tartunk. Örömmel tapasztalom, hogy a figyelme folyamatos. Na ja, itt még könnyű dolgom van, apám szereti az igényes zenéket. A „Jegyzetek” nevű applikációnál kemény ellenállást érzek, hallom a hangján:
– Van nálam papír jegyzettömb mindig. Toll is.
Ez a felkészültség dicsérendő, azonban a telefonos jegyzetelés sokkal jobb, mondom, miközben kezébe nyomom a telefonomat, próbálja ki, írjon be valami megjegyeznivalót. Nem úgy, mondom, egyetlen mutatóujjal pötyögni lassú, két hüvelykujjal sokkal gyorsabb. De már ez is szintlépés, lépjünk még feljebb.
Haladunk szépen, ellenben az üzenetküldő alkalmazásoknál apám megmakacsolja magát:
– Mire való ez? Jó nekem az sms.
Morcosan nézek rá, de visszafogom magam, és türelmesen magyarázom a chat előnyeit, bólogat, fény csillan a szemében, de lehet, hogy a sörtől, hamarosan kiderül. Barátságosan megszólal újra:
– A hűtőben van hátul két doboz cseh félbarna.
Most én makacsolom meg magam, nincs újabb sör, amíg meg nem ismerkedünk a chatprogramokkal. Apám engedelmesen hallgat, figyel, bólogat. Egyre lelkesebben magyarázok, tankolós, gitárhangolós, szövegfelismerős appokon suhanunk át, végül kirakom az aduászt:
– Íme, a legjobb netbankos app. A villámgyors utalások, csekkfizetések, vásárlások kánaánja!
Apám nagy koppanással az asztalra csapja az üres korsóját, és határozottan kijelenti:
– Nem.
– Pedig ez már igazán… – próbálkozom, de szelíden közbevág:
– Nem, fiam. Sok lesz mára.
Elhallgatok. Ránézek a telefonomra. Megszámolom az alkalmazásokat. Kilencvenkettő, úgy, hogy múlt héten hatot is letöröltem. Elgondolkodva meredek magam elé. Apám és az appok barátságában végül is nagyot léptünk ma előre. Leszállok a képzeletbeli katedra magasságából, gőgös magabiztosságot sugárzó professzor-arcomat szégyenkezve cserélem vissza az eredetire. Aztán három lépéssel a hűtőszekrénynél termek, és felteszem a kérdést:
– Pilsner legyen, vagy lager?
A Lackfi Kreatív Írás munkatársai: Ijjas Tamás, Posta Marianna,Véssey Miklós írók, költők.
Lackfi János szerzői oldala: https://www.facebook.com/lackfi
Ijjas Tamás szerzői oldala: https://www.facebook.com/ijjas.tamas.oldala
Posta Marianna szerzői oldala: https://www.facebook.com/postamariann
Véssey Miklós szerzői oldala: https://www.facebook.com/vesseymiklos
Szóbanforgó Irodalmi Portál: https://www.facebook.com/profile.php?id=100066508029027
