éppen nem gondolok semmire de hogyha fölnézek az égre a nap sárga tányérja olyan mintha lila szirmait elszórta volna egy óriási mandragóra szerencsegyökérnek is hívják és a termése akár a naspolya bár az arabok az ördögök almájának nevezték bogyóit a középkorban már a termékenység jelképe volt és halált hozott arraTovább…
Szalad, de a Blahán megbillent néhány villamosra várót. Egy guruló kalap keresni kezdi kedvesét. Saját farkába harap a lila sál, majd elnyeli egy éhes villamos Szalad tovább. Lépcsőkön le, a mélybe.száll. Öreg csöves kezében „Fedél nélkül”, megfáradt szemében neonmagány. Arrébb, akár hurutos, hörgő garat föl-le, föl-le két mozgólépcső halad azTovább…
Az egész történet Hercegnővel kezdődött. Akkor változott meg minden, amikor a szőrös kis seggével odariszált Saroltához a parkban. Sarolta emlékezett rá, hogy keresnek egy elveszett uszkárt, és biztos volt benne, megtalálta. Otthon mesélte, miután felhívta a hirdetésben lévő számot, hazavitte a kutyát a gazdájához. Szeme közben csillogott. Végre nevetett. AztTovább…
Zöldül a zsenge búza-határ, arra kaszás még hálni se jár, ám alig sarjad, máris a varjak szürke subája vigyázta az út. Messzi rögökre szálldos a nyár, kíséri vándor fecske dal-ár, ördögszekéren céda remények kötnek talpára útilaput. Hull a virágszirom, mind elalél, csendesedő ütemet ver a vér, léted a játszma, parázsonTovább…
istennek nem ütni vissza kollázs József Attila verscímeiből csudálkozunk a bánaton díványon fekszünk mint dagadt hentesek dícsértessék a derengő rózsa hajón megyek Pestre ha hold süt miért mondottál rosszat nékem páncélvonat? tűz van tovább én nem birom prédikálnak pohos proletárok sok gondom közt mindent hagyok jelen múlt jövő jött megfogottTovább…
Somospuszta utolsó házánál az országút éles kanyarral balra fordul, és nagy lendületet véve szalad tovább. Valószínű a patakot keresi, amely néhány kilométerrel ezelőtt ráköszönt, azután hol eltűnt, hol pajkosan csatlakozott hozzá. Csalogatta a mély völgy felé, ahol majd az öreg fák alatt újra találkozhatnak. A falu után nem sokkal,Tovább…
Dézsa A dézsa és víz ikerkölykök voltak, a donga dagadt, engedve a sorsnak, sok haszna volt, s kigondolta a méret, hogy mire lesz segédje majd a kéznek, volt benne búza, és ő volt a mérték, míg tartalmát még nem súlyra mérték, volt öle tejnek, s öblösült a jászol, a fejtTovább…
Anyám, én minden este ajkamon hazug szókkal fekszem, és a reggel még ott találja mind’, a hajnal ébreszt – félek, hogy párnám ráncai arcomra nőnek, nem látok napot, sem csillagot, és nyakamra fon kötelet a pillanat. Anyám, te tudod milyen, ha gyermek nélkül ébred a nap, és haldoklik a kiTovább…
szomorú ábrázatú angyal üldögél a macskalépcsőn tépázott szárnyai ernyedten lógnak kudarcot vallott védencét a költőt most tették jégre nem tudta megóvni pia cigi és a nők nem ismert mércét határokat se nagyon folyton hadban állt sőt gyakran azokat bántotta akik így is elfogadták szerették és támogatták ezt példázza legott mélabúsTovább…
most is csak kapirgáltam az ételt játszottam ahogy szeretek a villa tűhegyeire tűztem a zöld borsószemeket négyet fűztem fel kár hogy nem hosszabb a villa ága fura gyöngysor kissé csálé borsóvégzet csúfondárosan nevettek a répák mint kivégzésen a kárörvendők ők megúszták a szomszédnő hangja felkorbácsolta a rémületet ijedt üvöltése félelmetesebbTovább…