A hatodik napon is bízni kell még.
Amikor az üresség rád tapad.
Csak férjen hozzád az az elevenség.
Az ő ünnepének add át magad.
A hatodik nap – Ő? Neked, szerelmem.
Összeérnek a térkép pontjai.
Sugarad most majdnem kivehetetlen
– lásd, már szólítva bírok vallani –,
mikor már csak izzó emlék rakosgat,
milliónyi sejtem kerülgeti
szavad, arcod, fejem fölé a holdat,
napot képzelteti –
váltson meg egy hangod, bár rezzenéstelen,
ez egyszer még! Talán végre hagyom.
Hihessem, ami volt, s mi van: legyen,
még ma is. Ma. A hatodik napon.
Bárdos László: Consolatio a múló időről című összegyűjtött versek kötetéből.
Köszönöm férjem, Bárdos László versének megjelentetését, a kötet fotójának közlését. Minden szerzőtársnak gratulálok.