Olasz Valéria: Óvóhely

kon-denz-csí-kot
húz repü-
lő-gép
borzonganak horten-
ziák mily tavasz ez panasz-
ra nyit a pacsirta
hullajtva tollát
hangja benn-
rekedt nem hallani
dübörögnek a tankok
rögnek dőlnek a fák
elnyomják a hangot
s mi utukba pedig
imák ívelnek már
szív-hidakon át ráz-
kódik a nép a nap
k-is fényt küld
hit-reményt hiába köz-
hely embernek
szer-e-tettben elfér
tavasz tavasz
bomlik az ész füst-
öl száll a por
csapdába esnek szarva-
sok szavak szavak
nyissatok ejtő-
ernyőt keressetek
árnyas erdőt sor-
tüzek ellen
madaraimnak ne érje
őket hátba-
támadás há-
ború s bomba
rejtőzködjenek
sejtve míg béke lesz
szívem legmélyebb
óvóhelyén

 

©Kovács Emil Lajos: És akkor, ott megjelent az angyal