On:
In: Szépirodalom, Vers

válogat, számlál hitelbe is áld a zárt redőnyöktől fél Isten szeme épp, mint a paradicsom éjszakázástól piros egy szőlőszem ha elgurult, Isten otthagyja a 99-et Isten kabátok közé búj a ráncokba olvadó terepszínű Isten Istennél vásárolok szatyor jóért alkudva, bocsánatot néha elfelejti a blokkot néha pult alól méri a folyékonyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

balkáni hegyek közt kóborolt lila virág volt ebédje pocsolyákból hűtötte szomját kerülő úton vándorolt, ráért mögötte Antal és Federico gallyat törtek, kardoztak döglött bombával fociztak egymás nyakába vacogtak éjjel ködtörpék ültek a földeken kazlak közt vidám partizánok mosolygó ellenség mindenütt zamatos volt a kutyák húsa a völgyben pirosan habzott azTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

nem szavazhatsz, de válts nemet nem ihatsz szeszt, de válts nemet helyetted döntök válts nemet nem tudtál róla? válts nemet gyerek vagy még, de válts nemet suli után majd válts nemet szemetet vidd le válts nemet tízre hazaérj válts nemet na, itt a bogyó válts nemet gyenge az egód? váltsTovább…

On:
In: Publicisztika, Szépirodalom, Vers

amikor 68ban a csehek a magyar tankosoktól megkérdezték miért segítenek az oroszoknak ha pár éve rajtuk is ezek a tankok tapostak a magyarok sápadtan azt válaszolták pont ezért és elfordultak olyan mozdulattal mint mikor a fészekből kihullott fiókára ráhajtjuk a kuka tetejét és rágyújtottak újra egy helyi magyar azt mondtaTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

azok az utcalámpák az a hunyorgó ragyogás ting tang zúgó búrák alatt séta a fekete járdán bzzzz ting tang ki-bekapcsol fent és bent pattog az izzószál ting tang ma mondta az orvos hogy a szívem beteg bzzzz ting tang valami zörej valami sercegés valami kóbor áram ting tang kérés nélkülTovább…

On:
In: Könyvespolc

„költőnek tartani magam olyan, mintha folyton lesnék egy hírre” (Balizs Dániel: Mikor elkezdtem az írásról írni)   Kis vékony, fekete könyvecske, a veretes betűtípus a címlapon és egy szál réti fű inverze fehéren világít az olvasó szemébe. Mintha éjjel lenne és egy kíméletlen reflektor emelné ki a sötétségből a betűket,Tovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Isten a sitten ül bekasztlizták mint visszaesőt folyton embert molesztált fehér ajkaival felhőillatú csókokat dobált néki mikor az utcán lődörgött mielőtt lesittelték Isten építkezésen melózott sokszor fütyült utánunk ma már csak inkább ránk Isten a sitten tűnődik „eltörlöm magam a földről bárkát építek az embernek és özönvizet küldök rám” vagyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

Petőcz Andrásnak dadogom reggelente felhőket gombolyítok magamban felhőket a vonat mellett vörös csíkként a harag ablakok és vörös mozdonyok melyeken a Nap és haj és illat hogy ne kelljen Nap és ablakok indulunk hogy ne kelljen azt a keveset vissza volna vissza kellett volna meztelen vállak vörös vonalak harag szeméthegyTovább…

On:
In: Szépirodalom, Vers

micsoda fájdalom csapódott ki benned mint eső a porszem köré az erek kék hálójába szervek izmok réseibe rég visszavonult fondor szenvedés csendben átvándorolt a testeden, s egyszer csak ott volt szelíden előttünk duruzsolás a téren élesebb könnyű eső ömlőbb nyári szellő dörömbölőbb volt halk szavadnál ahogy végig kínáltál minket szomorúságoddalTovább…