Orosz István versei
Téli kollázs Nézd a Soractét magas hó borítja, s a hold sápadt sarlója egyre nő, kikönyöklök a szeles csillagokra, Nakonxipánban hull a hó. Kihűl a nap az alkonyi grafitban, most tél van és csend és hó és halál, kóbor kutyaként jár a szél, a csördülő ég vasban áll. Fönn, fönnTovább…
Vihar Judit: Örömutazás – részlet
10. Rohan az idő, mindennel sietnünk kell! Mert a vég – titok Time is running, Hurry up with everything! The end is secret 時は走る 万物と急げ! 最期は神秘 toki va hasiru banbucu to iszoge! Szaigo va himicu 11. Attilának Ketten maradtunk – szárnyalj, repülj felfele óvlak holtomig We are left aloneTovább…
Karinthy Vera haikui
Nézőpont kérdése Ha csak nézel, egy vagyok. Ha már látsz is, az EGYETLEN leszek. Szokások Megszokni téged nem akarlak, leszokni rólad nem tudok. Szeretet Apró ráncaim minél jobban mélyülnek, annál szebbnek látsz. Első közlés. Fotó: Karinthy Vera portréja / Kozári Ákos fotográfiája KARINTHY VERA énekesnő, angol nyelvtanár, KarinthyTovább…
Bornai Tibor haikui
Mit – mivel Ha hinni akarsz, énekelni szeretnél a bicepszeddel. Technológia Az anyag nem él. Csak azért létezik, hogy a lélek látsszon. Isten személyes jelenléte nélkül hit, vele – csak tudás. Első közlés. Bornai Tibor portréja / Németh Gabriella fotográfiája BORNAI TIBOR (Budapest, 1955. április 13.Tovább…
Halmai Tamás: Evangéliumi szonettek
(a Szent István Társulati Biblia alapján) Mt 4 Akkor a Lélek a pusztába. Böjtölt. Megéhezett. „Ha Isten Fia vagy.” „Parancsot adott angyalainak.” „Változzanak kenyérré.” „Távozz, ördög!” A szent városba. Templom párkányára. Egy igen magas hegyre. A világ minden országát. „Uradat imádd!” Erre otthagyta. Világosság támadt. Halászok voltak, s éppTovább…
Horkay István: Árnyék-mezőn
Ha hallanád sosem volt Visszhangját a csendnek hangtalan szavakat Áldozó kezed nyomán Megtörve betükre esve háromszor fénylik át az égen remegve Hangok éj csillaga Szavakkal járok utánad ujra kísért a bánat Túl mindenen rőt pipacsmezőn száraz tövis nyomát félretolva csendben betakar a félelem Álomkapuján nincs átjárás Csupán hitvány fénye ViláglikTovább…
Tomaji Attila versei
Szeretők Mikor kilobbannak az ablakok és lerombolódnak a nappalok, burjánozni kezd az éjszaka bozótja, illata. Ahogy nap oldódik át sötétbe, a sötét is tűnik majd a fénybe, s az árva testek tája, kertje mintha sebet nyelne, öl az ölet, kéz a kezet vágyja, mi külön volt, most ömlik egymásba, sTovább…
Ulrich Gábor: Mint
mint a padláson kilukadt tágulási tartályból a víz ‘ ‘ ‘ ‘ ‘ ‘ alattomosan szivárog belőlem a kedv mindketten furcsa jeleket hagyunk a tágulási tartály biztosan javítható A vers első közlésként 2025. decemberében a Litera-Túra Művészeti Magazinban jelent meg. Fotó: Ulrich Gábor portréja / Magyar Narancs Tovább…
Izsó Zita: Tűzpróba
El akartam hitetni magammal, hogy tehetek valamit. Voltak például titkos fogadásaim, mint hogy ha vissza tudom tartani a lélegzetem addig, amíg kiérünk az alagútból, akkor meggyógyulsz. vagy ha képes vagyok puszta kézzel levenni a tűzről a felforrósodott edényt, akkor majd nem lesznek fájdalmaid. Később imádkozni kezdtem, a végén pedig márTovább…
Ijjas Tamás versei
Árnyéka álmokra vetül Alvó fej egy ölben, mozdulatlan akár egy hegy, csak az a nyálpatak a száj szélén, a csúcs fölött felhők, lapozó kéz és a könyv árnyéka az álmokra vetül, hűsíti az arcot. A kéz néha mást is csinál, belecirógat a hajba, mintha a kisfiú-fejen is találna lapozni valót.Tovább…