szobámból kihallatszott az álmok kórusa milyen boldog voltam a szerelem bizonytalan- ságában erőt adott a küzdés úgy éreztem az már küzdelem hogy magamnak akartalak de megfáradtak a titkok amiket lehunyt szemed alatt rejtegettél végül napfényre kerültek ahogy az lenni szokott a titkokkal és már cseppet sem voltál érdekes körülötted csatakossáTovább…
ha eljönnél nem tudom mit mondanék neked reménytelen az élet itt leírhatatlan káosz és sötétség ma a világ ura és valami könyörgő halálhangú erőtlen tavasz-szonáta az újjászületés dala s ha rám zuhan néha hirtelen a fénytelen éjszaka álmodom veled de hajnalra széthull az álom is halványul szép örök-mosolyod és hiábaTovább…
Az én térfelem A homogén fal velem szemben, ez a homogén akarat, hogy nem mondani mondatokat, hogy nem formálni szavakat. Más térfél van, hogy így beszélek, más térfél a hallgatásom, én fönt vagyok és mélyben vagyok, átüvöltök némaságon. Az én csöndem az én beszédem, talán szeret, ki hisz nekem, akárhogyTovább…
Orpheusz lantjának nyugtalan hangja az éj függönyében száll, száll a semmibe, Eurydiké tűnő alakja, kinek virágzó éveit elorozta a vipera mérge, szenvedéssé szervül. A dalnokban öngyilkos gondolt tekergőzik: minek éljek tovább nélküle? De a lehetetlent vállalva, adott magának mégis egy utolsó esélyt, (mit meg nem tesz a férfi, ha halandó,Tovább…
Derékig ért a víz, mikor kiszálltam a csónakból, álmomban kérted, mondván ideje indulnod, ideje maradnom, s mert azóta hátrálva megyek a part felé, láthatom majd, miképp olvadsz ponttá a horizonton, ahonnan csukott szemmel visz tovább a képzelet. Nyugodtan ring a kék alattad, biztatón fénylik az ég felettem: tudom, a napTovább…
Este ha hazaérek, kikötöm a cipőfűzőm felszabadulok, bár kell még pár szívverés, amíg kiléphetek cipőm nélküli valómból. Hatvanszor négy téglából áll a terasz. Leülök, az udvar mozog, a fűben hangyák cipelnek valami hétköznapi fáradtságot. Azt hiszik eledelre való, pedig én vagyok. Mezítláb, levegős, pihenő darabokban.Tovább…
az esélyteleneknek nem nyugalma van hanem egykedvűsége a földalatti világon kihűlt akkumulátorok osztoznak velünk szívünk beletörődve fogunk beletörve hiánya bennünk nőni akar váljatok katalizátorrá mondja a Magasságos s ha kérditek hogy van-e idő annyit felel már nem lehet soká a holtomiglant kijátszani sose mertem új sorscsapást hiába vársz hiszek aTovább…
Akkor jártál először nálunk, falun, az volt az első alkalom, hogy elvittelek a szüleimhez vidékre. Kocsival hajtottunk végig a sáros, szűk kis utcán, ami anyám házához vezetett, és ott döcögött előttünk egy ócska szekér, egy aszott, fehér ló volt bekötve elé. Ezt persze mi még akkor nem láttuk, mármint, hogyTovább…
Napsütés egy májusi zápor után. Szivárvány. Park a város szélén, szellőben lengedező fák. Zöld. Két kopott, törött fém szék a bokrok tövében. Türkiz. Nyitott hátizsák az egyik szék karfáján. Piros. A földön összegyűrt repapír. Szürkésfehér. Rajta a szöveg: DNS teszt eredmény. Sötétszürke. A papír mellett telefon. Kijelzőjén nevek. Nani, NEManya,Tovább…
Ahogy ültél ott, akkor a padon, egy rövid sort és fehér póló, elől feliratban, a világbékét hirdetted egy rózsaszín cannabis levélen és kissé tág pupilláidban… Szemközt a parkolóban, a villanyoszlophoz közel autók álltak. De te csak azt a matt fekete árnyat bámultad, ami, vagy aki, már egy ideje téged… ATovább…
Sütik használatára vonatkozó szabályzat Designed using Magazine News Byte. Powered by WordPress.