piros selyem csak annyi néhányszor felmegy a lépcsőn rossz a világítás összekeverednek a zajok aztán a pattogó feszes beszéd ugyanabban a házban több különböző univerzum aztán megint a lépcső a 15 wattos égő száll a füst rágyújtottam egy Stuyvesant álmomban piros selyem feszülő és aztán még esik is minden csupaTovább…

tíz emelet ásított rá a napfénytől és betontömegtől forrósodó játszótérre rohangáló gyerekek bicikliztek rollereztek labdákat szórtak egymásnak vagy bárki másnak a padokon megpihenve felügyelő szülők a hinta mellett széles járda s ahogy futkároztak önfeledt csodájuk remegtette a megvénült bámulókat is egymás felé rohant két óvodáskorú teremtmény egyik kakaó, a másikTovább…

változnak az idők a tudás hatalom míg ki nem üti egy másik tudás van úgy hogy évszázadok múlva jön csak elő megint de előjön ez benne az örök fluktuál   divattörténet kóricál a hajcihő három mázsás malomkő beszorult a torokba a hányinger kibukta tiszta szépség épp ott volt felfogta aTovább…

Fekete bársonyfüggöny ma az éjszakai ég. Mögötte a titkok színpada. Milyen darab megy? Tragédia? Komédia? Nonstop előadás. Lelkesek és vonakodók mind ott vannak a castingon. Szerepet visszaadni nem lehet. Esőnap sincs. A színpad forog, s ott vonulnak mind a beválogatottak – vagy a kiválasztottak. Állandó a rendező. A koncepciót csakTovább…

fiatal, egyedülálló, kapcsolatban élő nő keres állást a fővárosban és környékén, nem túl messze a Váci úttól, a buszmegállótól, ami éppen mellette tesz le, könnyen megközelíthető, impozáns irodaépület, csendes környéken, távol a forgalomtól és a turistáktól, érettségivel és mindenre alkalmas bölcsész diplomával rendelkező tanulni szerető és -vágyó ember, aki pénzügyiTovább…

Titkom rejtve alszik, csak a szívem sóhajt, ha mégis hajnalt remél, de nem én játszom, e játék – már nem az enyém. (minden, és mindenki álarcot visel, semmi találkozik a semmivel, beteg elmék bárgyú öntudattal, kéjesen vigyorognak, s torz tükörben néznek szembe önmagukkal; keserű nyáluk csorog, mérgezik mások örömét, nemTovább…

Azt hiszem e fülkében van helyjegye ebédem illatának. Szabad ide az Ön koffere mellé helyeznem egynémely gesztusom? Ezeket hirtelen dobáltam össze, amikor eljöttem onnan. Egészen diszkrét lábfej-penetranciám van, ha nem alkalmatlankodom, behúznám az ülés alá. Úgy. Nagyszerű. Itt jobb neki. Nekünk. Látom, dohányosnak tetszik lenni. Ha meg nem sértem, fogyasszonTovább…

Örömangyal az örömhírt örvendezve hirdeti: örömbumm lesz, örömjárvány s jön az örömcunami. Örömteli látni, ahogy a világot az öröm működteti, forgatván az égi örömkörökön. Örömóceánba ömlik örömpatak s örömér, és mindenkit minden percben új és újabb öröm ér. Örömtűzből örömtűzvész, örömvízből örömár, a gátakat átszakítva hömpölyög az öröm már. Örömreggel,Tovább…

fenyődoboz forgácsok hevertek a kiszáradt patakmeder alján akárha vesztes vagy győztes ütközet után mindegy ha csak a toboz-tetemek leltára ez arrébb meg csatakos lovak legeltek a posta udvarán vizük a vödörben fogytán tekintetükben pára akkor még nem féltél felülni és vágytál a nyergükbe ahogy én sem féltem még bár onnanTovább…

Félek. Mióta bejöttek szobámba melegedni a fák, szűkösen vagyunk. Bizalmatlanul pislogtak rám: vajon miféle szerzet lehetek én? Minek ez a sok láb, kéz, miért a csillogó szemek és hogyhogy nem zöld a hajam? Megkóstolták a vacsorámat és fanyalogtak, belelapoztak könyveimbe és megsajnáltak. Ágyamtól görcs állt derekukba, és a postás motorjaTovább…